A katonai akció lényegében eldőlt.
Miután pénteken több iráni városban összecsapás volt tüntetők és a kormányerők között, az iráni szunniták vallási vezetője, Molávi Abdolhamid népszavazás kiírását követelte.
Különösen veszélyeztetettek a német-iráni kettős állampolgárok, tették hozzá, rámutatva, hogy a közelmúltban számos külföldi állampolgárt letartóztattak az iráni hatóságok.
Egyes jogvédő csoportok beszámolója alapján az elmúlt hetekben százakat tartóztattak le, köztük több mint 40 újságírót.
Az iráni atomenergia-ügynökség elismerte, hogy egyik e-mail szerverét külföldről indított számítógépes támadás érte, amelynek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a tüntetések által sújtott országra.
Az amerikai milliárdos műholdas rendszere internetszolgáltatást biztosítana a tüntetőknek, akik Mahsza Amini halála után lázadtak fel.
Az EU szankciókat vezetett be Iránnal szemben az emberi jogok megsértése miatt, miután az iráni biztonsági erők erőszakossága nyomán életét vesztette egy fiatal kurd nő, Mahsa Amini.
Az ukrán külügyminiszter hétfőn felszólította az Európai Uniót, hogy vezessen be szankciókat Iránnal szemben, amiért kamikaze drónokat szállít Oroszországnak, melyek hétfőn Kijevben legkevesebb négy civilt öltek meg.
Ukrajna mélységesen elítéli Iráni tettét, miután azt mondják, fegyverekkel látják el Oroszországot, addig az iráni kormány ezt tagadja.
Néhány fogoly súlyos sérüléseket szerzett az incidens során, ennek következtében vasárnap életüket vesztették, azonban továbbra sem lehet biztosan tudni, mi okozta a tüzet.
A vád szerint Oroszország Irántól vásárolt harci drónokat vetett be Ukrajnában – mindkét fél tagad.