A Las Vegas-i Nevadai Egyetem (UNLV) tudósai megalkottak egy új, fagyott, szilárd halmazállapotú vízmolekulát.
A svájci CERN kutatóinak sikerült alátámasztani a rejtélyes részecskék létezését a kozmosz rejtett zugaiban.
A felfedezés révén egy lépéssel közelebb kerülhetnek a kisebb, gyorsabb és energiatakarékosabb elektronikai eszközök kifejlesztése felé.
A világegyetemet két, látszólag összeegyeztethetetlennek tűnő tudományos törvényszerűség szabályozza – a klasszikus fizika, amelyet évszázadok óta már megszokhattunk, és a kvantumfizika kísérteties világa, ami az atomi dimenzióban létezik; a kettő közötti átmenetről azonban eddig nem lehetett túl sok mindent tudni.
A CERN szakemberei rájöttek, hogy az antianyag lefelé esik, ami bár nyilvánvalónak hangzik, azonban a tudósok eddig még nem tudták megerősíteni, hogy pontosan ugyanúgy reagál-e a gravitációra, mint a hagyományos anyag.
2019 szeptemberében sikerült csillagászok egy csoportjának a 25 ezer fényévre lévő PSR J1906+0746 pulzár megfigyelése alapján részlegesen bizonyítani Albert Einstein elméleti fizikus relativitáselméletét, most azonban kiderült, hogy a zseninek teljes mértékben igaza volt.
Az új elmélet hatására a fizika tudománya gyakorlatilag a forradalom küszöbére került.
Az időkristályok úgy hangzanak, mintha egy videójáték-karakter által összegyűjtött kincsekről lenne szó, a valóságban azonban a kvantumkomputerek egyik kulcsfontosságú komponenseiről beszélhetünk.
Túl szépnek hangzik, hogy igaz legyen, tudósok azonban úgy gondolják, nemsokára elérhet az emberiség arra a pontra, hogy fúzióval termeljen szinte száz százalékban környezetbarát energiát.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a megfoghatatlan, szinte észlelhetetlen részecskék univerzumban betöltött szerepének feltárásához.
A Chicagói Egyetem kutatói furcsa új halmazállapotot, úgynevezett szuperionizált jeget állítottak elő, ami szerintük gyakori lehet az univerzumban.