Kiderült, mi állhat az „űrfejfájás” mögött
A kutatók úgy találták, hogy az űrhajósok 92%-a tapasztalt fejfájást az ISS-en, míg földi körülmények között, azt megelőzően csupán 38%-uk.
Fotó: Unsplash 
A Neurology című folyóiratban megjelent új tanulmány arra a megállapításra jutott, miszerint a mikrogravitációs környezet állhat az „űrfejfájás” mögött. Mint kiderült, a holland Leideni Egyetem Orvosi Központjának kutatói 24 asztronautát vizsgáltak, akik az amerikai űrhivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA), vagy a Japán Űrügynökség (JAXA) kötelékébe tartoztak. Ők 2011 novembere és 2018 júniusa között, különböző időpontokban tartózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és összesen 3596 napot töltöttek az űrben.
Ron Van Oosterhout, a tanulmány szerzője azt mondta, „az űrrepülés által okozott gravitációs változások számos testrész működésére vannak hatással, ide értve az agyat is”, majd hozzátette: a vestibularis rendszernek – gravitáció hiányában – alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy az űrben „konfliktus” lehet a várt és a ténylegesen kapott jelek között. Ez a rendszer az egyensúlyra és a testtartásra is hatással van, és az űrbéli tartózkodás első hetében betegséget okozhat – aminek az űrfejfájás is része, az egyik leggyakoribb tünete.
A szakember azt is megjegyezte: megállapításaik szerint később is előfordulhat fejfájás az űrbéli tartózkodás során, mégpedig a koponyában megnőtt nyomás miatt. Az asztronautákkal folytatott kérdőíves vizsgálatok eredményei alapján azok is jó eséllyel tapasztalhatnak migrént vagy tenziós fejfájást, akik a Földön egyébként nem szoktak, s különösen igaz ez, ha több mint 10 napot töltenek az űrben – emelték ki. A kutatók úgy találták, az űrhajósok 92%-a tapasztalt fejfájást az ISS-en, míg földi körülmények között, azt megelőzően csupán 38%-uk.
A fejfájások 90%-a volt tenziós, míg 10% migrénes – részletezte a HVG az Interesting Engineering cikke alapján. De jó hírrel is tudtak szolgálni: a fejfájások a Földre történő visszatérés után már nem jelentkeznek, három hónap után már egyetlen korábbi űrhajós sem számolt be ilyen problémákról. Ugyanakkor tény, hogy a pontos okok feltárásához, valamint a lehetséges, hatékony terápiák kifejlesztéséhez további kutatásokra van szükség.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy csillagászok megtalálták a sör egyik összetevőjét a világűrben: a nemzetközi csillagász-kutatócsoport tagjai távoli csillagokon fedezték fel az etanolnak a molekuláit, amelyben a NASA James Webb űrteleszkópja volt a segítségükre. Ám mint kiderült, a két protocsillag közelében más kémiai vegyületek (pl. ecetsav, hangyasav, metán) jégbe fagyott molekuláit is megtalálták.
