Megváltoztatták az elsőfokú ítéletet, jogellenesnek minősítették a tanársztrájkot
Megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla, jogellenesnek minősítve ezzel a pedagógusok figyelmeztetősztrájkját.
Mint a 444 is felidézi, a felek közötti tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a kérelmezők (a sztrájkot szervező szakszervezetel) január 31-én egy kétórás figyelmeztetősztrájkot tartottak, valamint kilátásba helyezték, hogy további eredménytelenség esetén március 16-tól határozatlan időtartamú sztrájkot hirdethetnek.
A felek a „még elégséges szolgáltatások” kategóriában sem tudtak megállapodni, éppen ezért kérelmezték a Fővárosi Törvényszéktől első fokon, hogy állapítsák meg a még elégséges szolgáltatások körét.
A kérelmezett, vagyis az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont az ellenkérelmével egyidejűleg a sztrájk jogellenességének megállapítását kérte a járványhelyzetre hivatkozva. A Fővárosi Törvényszék viszont a tanároknak adott igazat, jogszerűnek minősítette a kétórás sztrájkot.
Az EMMI azonban fellebbezett az elsőfokú végzés ellen és azt kérte a Fővárosi Ítélőtáblától, hogy a még elégséges szolgáltatás tárgyában a bíróság jogerős határozatának meghozataláig tiltsa el a pedagógusokat az újabb sztrájktól.
A minisztérium ezen felül azt sérelmezte, hogy kiüresedett a fellebbezési joga a sztrájkidőpont elmúlásával, valamint azzal érveltek, hogy a sztrájk ideje alatti rendkívüli gyermekfelügyelet nem tekinthető még elégséges szolgáltatásnak.
A Fővárosi Ítélőtábla pedig az EMMI javára döntött, megállapította a tanársztrájk jogellenességét, megváltoztatva ezzel az elsőfokú ítéletet. Azzal indokolták a döntést, hogy az olyan, lakosságot alapvetően érintő tevékenységek esetében csak úgy gyakorolható sztrájk, hogy a még elégséges szolgáltatás teljesítése nem sérül.
A szakszervezetek azóta jelezték, hogy a Kúriához fognak fordulni felülvizsgálati kérelemmel, mivel szerintük az EMMI által az elsőfokon előadott jogi érvek alapján lehetett volna csak vizsgálni a sztrájk jogszerűségét.
A szakszervezetek kiemelték, hogy eljárásjogi hiba történt azáltal, hogy a jogellenességet kizáró végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta a sztrájk jogszerűségét, amely megalapozza a felülvizsgálati eljárást.