Szuperviharok fenyegetik az európai országokat
A klímaváltozás hatásár egyre több extratrópusi ciklon alakulhat ki, amelyek később közepes hurrikánként csaphatnak le Európára és hazánkra is.
A mérsékelt égövi ciklonok gyakorinak számítanak az Atlanti-óceán északi részén a szeptembertől májusig tartó időszakban, ám a klímaváltozás következtében átalakulhatnak extratrópusi ciklonokká, melyek ereje az 1-es és 2-es kategóriájú hurrikánokéval vetekszik.
Molnár László meteorológus a 24.hu hírportálnak adott interjúban elmondta, Nyugat-Európát 150-170 km/h-ás szelek érhetik el, egy-egy ciklon pedig olyan szögben érkezhet, hogy hazánkat 100-110 km/h-ás széllökések veszélyeztethetik.
Az extratrópusi ciklonokat személynevekkel látták el, pontosan úgy, mint a hurrikánokat. A trópuson kívüli elnevezés azt jelenti, hogy a ciklon a trópusi és a mérsékelt éghajlati öv határán jön létre.
A mérsékelt égövön alapesetben nyugat-keleti irányú zonális áramlás van az év nagy részében, a meridionális áramlás azonban észak-déli irányban jóval nagyobb hullámokat és hirtelen, jelentős változásokat, extrém időjárást okoz.
Akkor alakul ki, ha a sarki hideg és az egyenlítői meleg között nagy a különbség, és az energia hatalmas erővel próbál kiegyenlítődni. Most télen is számtalanszor megtapasztalhattuk: szinte tavasz volt, amikor a hullám északnak feszülő, meleg részére kerültünk, majd hirtelen a hullámvölgyben találtuk magunkat északról betörő sarkvidéki hideggel.
A fenomén összefügg a Golf-áramlattal, valamint a grönlandi jégréteg olvadásának gyorsuló ütemével. Ahol a mérsékelt és trópusi égöv határán egymásnak feszül a nedves levegő, turbulencia alakul ki, ezáltal kialakul a ciklon. Helyileg a legkedvezőbb feltétetlek ehhez a korábbihoz képest jóval melegebb Golf-áramlat területén vannak, csak az a kérdés, hogy merre veszik az irányt. Ha nyugatnak, akkor óriási hóviharokat zúdítanak az Egyesült Államokra, ha pedig keletnek, akkor akár hurrikán erejével csapnak le Európa atlanti partjaira.
