Hétfő reggelre virradóan a hadsereg megpuccsolta a civil-katonai közös kormányt Szudánban, letartóztatták a miniszterelnököt és a kormány civil tagjait. Abdelfattah El Burhan altábornagy bejelentette a kormány feloszlatását és szükségállapotot hirdetett.

Az utcát azonban ellepte az ellenállás, amely különösen a fővárosban, Kartúmban volt érzékelhető, ahol a katonaság tüzet is nyitott a tüntetőkre. Ennek következtében legalább hét ember vesztette életét és 140-en megsérültek, ez a szám azonban még nőhet.

A tüntetők a főváros számos pontján tömegesen jelentek meg a különböző katonai irodák előtt, valamint a városon belüli utakat is blokkolták. Erre válaszul a katonaság lezárta a városba vezető és az onnan kivezető hidakat és utakat.

Omburdmanban, Kartúm testvérvárosában a biztonsági erők ellepték a közrádió és a köztévé épületeit, valamint letartóztatták a dolgozóit, miután a puccsot követően hazafias dalokat játszottak le és a Nílusról mutattak be képeket az ellenállás jeléül. Arról is lehetett hallani, hogy az internetről is lekapcsolták az országot.

A blokád ellenére azonban a közösségi médiát ellepték a különböző felvételek, melyeken a felháborodott tüntetők lezárják az utakat, forradalmi szlogenek kiáltanak és gumikat égetnek, amelytől a fővárost beborította a fekete füst.

A Szudáni Kommunista Párt (SCP) és a szövetségeseinek tekinthető szakszervezetek arra szólítottak fel mindenkit, hogy foglalják el az utcákat és hirdessenek sztrájkot, valamint polgári engedetlenséget. Nem véletlen, hogy Al-Burhan kedden egy rendelettel feloszlatta a szakszervezeteket.

Eközben a miniszterelnök hivatala közleményt adott ki, hogy Abdalla Hamdok kormányfőt és feleségét elrabolták és egy ismeretlen helyre vitték.

Az információs hivatal közölte azt is, hogy a hadsereg tagjai körbevették a miniszterelnöki rezidenciát és arra akarták kényszeríteni Hamdokot, hogy írja alá a katonaság hatalomátvételét igazoló dokumentumot. Mivel ezt megtagadta, ezért őrizetbe vették és elvitték, hasonlóan a többi civil vezetőhöz és miniszterhez.

Egy hónappal ezelőtt egyébként már volt szervezkedés arra vonatkozóan, hogy puccsot követnek el Hamdok ellen, akkor azonban éppen a hadsereg avatkozott közbe és tartóztatta le az elégedetlenkedő tagjait. Úgy látszik, ez csak blöff volt és valójában már huzamosabb ideje tervezték a hatalomátvételt.

A katonai vezető mindeközben bejelentette, hogy új kormányt fognak alakítani, amit technokratákkal töltenek fel. Ezzel azonban felrúgták azt a megállapodást, amelyet akkor kötöttek a civilekkel, amikor 2019-ben megbuktatták el a véreskezű Omar Al-Basírt, aki 30 éven át irányította vasmarokkal az országot.

A New York Times is megjegyezte a helyzetet bemutató cikkében, hogy a hadsereg ezen lépése konkrétan veszélybe sodorta Szudán esélyeit, hogy demokráciává váljanak. Nem véletlen a szudániak felháborodása, teljesen elegük van már a kemény autokratikus vezetésből és a nemzetközi izolációtól.

A tüntetők abban is reménykednek, hogy meg tudják védeni a forradalom utolsó emlékét, ami végül Al-Basírt megdöntötte. A szudániak egy jobb jövőben reménykedtek, ehelyett egy katonai puccsot kaptak a politikusok bukása és a hadsereg hataloméhsége miatt. Nagy az aggodalom, hogy ez nem egy új Szudán lesz, hanem a régi újracsomagolva.

A puccs pedig a nyugati országok számára is nagy csalódást okoz, ugyanis sokan reménykedtek a demokratikus szudáni átmenetben. Az Egyesült Államok például eltávolította Szudánt a terrorizmust finanszírozó országok listájáról és 50 milliárd dolláros adósságenyhítő kölcsönt nyújtottak az országnak.

Joe Biden kormánya kifejezetten hangsúlyozta, hogy támogatják Szudán civil kormánytagjait, miután elkezdett feszültté válni a helyzet. Még el is küldte a vezető regionális képviselőjét, Jeffrey Feltmant Kartúmba, hogy enyhítse a hadsereg körében a feszültséget. Három órával Feltman távozását követően a katonák már el is indították a hatalomátvételt.

A Fehér Ház a puccsra reagálva felfüggesztette a Szudánnak nyújtandó, 700 millió dolláros gazdasági segélyét, amely egyben a demokratikus átmenetet is segítette volna. Ez pedig életmentő lett volna az országnak, amely bénító gazdasági válsággal küzd.

A puccs időzítése ráadásul nem véletlen: Abdel Fattah Al-Burhan altábornagy mandátuma néhány hét múlva járt le a Szuverén Tanács vezetőjeként, ami a demokratikus átmenetért felel. A 2019-es megállapodás értelmében ugyanis ezt egy civilnek kellett volna átadnia, amivel Szudán 1989 óta először tért volna vissza teljesen civil vezetés alá.

Al-Burhan viszont láthatóan egyáltalán nem akart lemondani a hatalomról, nem véletlen tehát, hogy az ő vezetésével zajlott le a puccs és az sem véletlen, hogy feloszlatta a Szuverén Tanácsot, valamint deklarálta magát Szudán vezetőjének.

A hadsereg ezen lépése gyakorlatilag eltaposta 2019 eufóriáját, amit most az egymillió tüntető próbál megmenteni. Omar Al-Basír megbuktatása nem kis dolog volt akkoriban, a szudáni diktátort többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság is várta a vádlottak padjára.

Al-Basír minden politikai ellenállást elpusztított, Darfur régióban pedig háborús bűntetteket és népirtást hajtott végre. A végtelenül korrupt diktátor ráadásul arról is hírhedtté vált, hogy menedéket biztosított Oszama Bin-Láden számára a kilencvenes években.

Al-Basír megbuktatása után állapodott meg abban az őt megbuktató hadsereg, hogy egy négy éves átmeneti periódus következik, ahol a civilekkel közösen irányítják az országot. 2023-ra ez egy demokratikus választással ért volna véget, ha Al-Burhan nem vezényel le egy puccsot.

Mariam Al-Sadiq Al-Mahdi, Szudán külügyminiszter a Sky News afrikai tudósítójának elmondta, hogy elárulva érzi magát attól, amit Burhan végrehajtott:

A helyzet azonban számára sem lesz egyszerű, ugyanis jelentős megosztottság van a hadseregen belül, főként közte és Mohamed Hamdan altábornagy között, aki a Gyorstámogató Egységek nevű félkatonai szervezet vezetője. Ezt a szervezetet vádolják többek között azzal, hogy végrehajtották a darfuri etnikai tisztogatásokat.