Szomorú mérföldkőhöz érkezett Afrika, és a veszély csak fokozódik

John Nkengasong, az Afrikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) vezetője úgy fogalmazott, hogy „sokkal sebezhetőbbek”, mint azt gondolta korábban. A szörnyű mérföldkőhöz mindössze annyit fűzött, hogy „különösen fájdalmas” esemény, és attól tart, hogy miközben az egészségügy túlterheltté válik, a világ „normalizálni” fogja a rengeteg halálesetet – idézte az AP.

Az 54 országból álló, 1.3 milliárd lakosnak otthont adó kontinensre továbbra sem érkezett számottevőnek nevezhető vakcina-szállítmány, és a Dél-Afrikából kiinduló vírusmutáció már veszélyt jelent az egész oltási programra – nem csak kontinentálisan, de globálisan is. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

Nkengasong becslései szerint amennyiben érkezik is jelentősebb vakcina-szállítmány a kontinensre, azzal 2021 végéig csak a kontinens lakosságának 35-40 százalékát lesznek képesek beoltani, 2022 végére pedig a 60 százalékát, így csak szűk két év múlva juthatnak el a megfelelő nyájimmunitáshoz.

Az Afrikai Unió által felállított koronavírus-ügyi munkacsoport viszont fontos fejleményről számolt be a pénteki nap folyamán, ugyanis Oroszország 300 millió dózisnyi oltóanyagot ajánlott fel a kontinensnek, amely várhatóan májustól lesz elérhető. Ez több, mint amit az AstraZeneca, Pfizer, Johnson & Johnson hármastól sikerült lekötniük, ami mintegy 270 millió adag oltóanyag volt.

Az afrikai egészségügyi szakértők kezdetben nagy megkönnyebbüléssel konstatálták, hogy a kontinens elkerülte a súlyosabb halálozási számokat, azonban a COVID-19 második hulláma ezen a téren is tragikus fordulatot hozott, amely immáron egy negatív mérföldkőben nyilvánul meg: az afrikai CDC nyilvántartása szerint 100 ezer fölött jár már a regisztrált halálos áldozatok száma.

Matshidiso Moeti, a WHO afrikai irodájának vezetője pedig arról számolt be, hogy az elmúlt hónap során 40 százalékkal emelkedett a halálos áldozatok száma az azt megelőző hónaphoz képest, amely szám szerint több mint 22 000 halálos áldozatot jelent. Mint mondta: ez egy szomorú figyelmeztetés, hogy számos afrikai ország ellátórendszere kritikus túlterheltség alatt áll.

Az afrikai CDC adatai szerint azonban az elmúlt héten már lassuló trendeket lehetett tapasztalni a kontinensen, például a múlt hét vasárnappal bezáródó héten 28 százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma az azt megelőző héthez képest. A dátumokban is szomorú egybeesés van: szinte napra pontosan egy évvel később érte el a kontinens ezt a halálozást, miután az első fertőzöttet regisztrálták Egyiptomban, még 2020. február 14-én.

A helyzetet tovább nehezíti az a többször beismert tény, hogy sokkal több halálos áldozata lehet a koronavírus-járványnak Afrikában, mint ahogyan a hivatalos adatok mutatják. Mivel a legtöbb afrikai országban nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök a halálozási statisztikák rendszeres rögzítésére, ezért még nem tiszta, mennyi többlethalálozás történt a járvány kezdete óta.

Ott van példának Dél-Afrika esetet, ahol 2020. május 3. és 2021. január 23. között 125 000 fős többlethalálozás volt azok körében, akik „természetes okok” miatt vesztették életüket. A Dél-Afrikai Egészségügyi Kutatótanács elmondta, habár nem tudni pontosan, ezek között mennyi az, aki a vírusba halt bele, de vannak összefüggések a többlethalálozások és a fertőzési számok emelkedése között, szinte minden tartományban.

Nkengasong maga is elismerte ezt a jelenséget újságíróknak, amikor úgy fogalmazott: „valóban nem rögzítjük megfelelően a halálozási adatokat, különösen a járvány második hullámának eljövetele óta”. Mint mondta: habár a kontinensen nincsenek „masszív” halálozási számok, szinte minden afrikai ismer már legalább egy embert, aki a koronavírus szövődményeiben hunyt el.

Az afrikai CDC vezetője elmondta, hogy a fertőzöttek közötti halálozási rátában 21 ország – köztük Szudán, Egyiptom, Libéria, Mali és Zimbabwe – is rosszul teljesít, ugyanis a 2.6 százalékos globális rátánál magasabb a halálozási rátája. Salim Abdool Karim, a dél-afrikai kormány koronavírus-ügyi tanácsadója pedig elárulta, mitől lett ilyen súlyos a második hullám:

Az egyik helyszín, ahol biztosan aluldatálják a koronavírusos haláleseteket, a belső konfliktusok sújtotta Tigré régió Etiópiában. Immáron négy hónapja tart a polgárháborús helyzet a központ kormány és a Tigré lázadók között, amitől az egészségügyi ellátórendszer működésképtelenné vált, és az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy ezek közepette tömeges fertőzések lehetnek a régióban.

Afrikában Tanzánia esete a legkülönlegesebb, amelyről már mi is beszámoltunk korábban. Tanzániában senki nem tudja, mennyi lehet a fertőzöttek és a halálos áldozatok pontos száma, mivel a kormány járványügyi stratégiája kimerül abban, hogy állami szinten tagadják a vírust. Egy 60 milliós lakosságú országról beszélünk esetükben, akik már április óta nem tettek közzé járványügyi adatokat.

John Magufuli elnök váltig állítja, hogy Isten segítségével kisöpörték a koronavírust az országból, ráadásul még a pandémia megfékezésére hivatott vakcinákkal is szkeptikus, alapvető bizonyítékok nélkül. Mindeközben a közösségi médiában egyre több aggasztó gyászjelentést tesznek közzé, ahol a családtagok arról számolnak be, szerettük az utolsó napokban alig kapott levegőt.

Az Egészségügyi Világszervezet – hiába a kormány tiltakozása – állítása szerint ráadásul Tanzánia egyike annak a nyolc afrikai országnak, ahol azonosították a dél-afrikai koronavírus-variánst, amely sokkal fertőzőbb, mint a korábbiak. A WHO mindezt az alapján állapította meg, hogy olyan személyeknél azonosították a variánst, akik korábban Tanzániába utaztak.

Nkengasong pedig stílusosan pont Tanzánia első elnökétől, a kontinensen nagyra becsült Julius Nyererétől a járványhelyzet megoldására vonatkozóan – ha Afrika nem egyesül, akkor pusztulásra van ítélve: