Szijjártó szerint „az energiaellátás nem filozófiai, hanem fizikai kérdés”
Ennek okán pedig úgy véli, nem is kérdés, hogy oly módon kell fizetni az orosz gázért, hogy az meg is érkezzen.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba„Számunkra nem kérdés, hogy úgy fizetünk az orosz gázért, hogy az megérkezzen” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Zágrábban, Gordan Grlic-Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, a kormánynak pedig kötelessége, hogy garantálja a biztonságot – mondta a tárcavezető. Hozzátette: Magyarország elvégezte a házifeladatát, azonban azt is látni kell, hogyha nem lesznek új földgázforrások, ha nem lesznek új szállítási útvonalak, akkor meg fog maradni az Oroszországból származó földgáz szerepe Közép-Európában, sőt egész Európa ellátásában.
Szijjártó Péter szerint az energiaellátás nem filozófiai, hanem fizikai kérdés. Jelentős infrastrukturális beruházások végrehajtása nélkül az orosz energiahordozóktól való függetlenedés lehetetlen – szögezte le.
Elmondta, itt, a térségben erre példa lehet az Omisaljban épült, krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásának bővítése. De ennek Magyarország szempontjából csak akkor lenne érezhető hatása, hogyha a horvát földgázszállító rendszert is modernizálnák. Magyarország elvégezte házifeladatát és fizikailag akár 7 milliárd köbméternyi földgázt is tud fogadni évente Horvátország irányából – fejtette ki a miniszter.
„Mert azt senki nem várhatja el tőlünk, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg” – húzta alá. A külgazdasági és külügyminiszter a Horvátországgal való együttműködésről elmondta: idén ünneplik a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját, és ebben az időszakban nagyon sokat tettek a két ország közötti barátság és szövetség megerősítése érdekében.
A tavalyi évben az együttműködés rendkívüli sikert hozott. Hatalmas rekordot döntött a két ország közötti kereskedelmi forgalom: 52 százalékos növekedést követően 3,8 milliárd eurót ért el. És hogy a lendület nem áll meg, mutatja a tény, hogy az év elején már egy 65 százalékos növekedést mértek – mutatott rá tárcavezető.
Hozzátette: a gazdasági együttműködés további erősítéséhez szükséges új határátkelőhelyeket nyitni. Ezért fontos, hogy megépüljön a híd Murakeresztúrnál, valamint Sároknál és Zákánynál is új határátkelőhelyek jöjjenek létre. 2024-re pedig az elkészül az M6-os autópálya összeköttetése Horvátországgal – magyarázta.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy fontos kapcsolat a két ország között a Nyugat-Balkán stabilitása iránti közös elkötelezettség is. Mint mondta, pontosan tudják, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásához elengedhetetlenül fontos Bosznia és Hercegovina stabilitása. Mint ahogy az is, hogy ehhez a stabilitáshoz az kell, hogy mind a három államalkotó nemzetnek az akaratát tartsák tiszteletben.
Ezért Magyarország nem támogatja a Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségének szerb tagjával szembeni nyugat-európai politikai hajtóvadászatot és a vele szemben bevezetett szankciókat. Viszont támogatja azt a horvát megközelítést, amely szerint a bosznia-hercegovinai államelnökség horvát tagját a horvát közösségnek kell megválasztania – mondta a diplomácia vezetője.
„Ebben az ügyben Gordan barátom rendszeresen felszólal Brüsszelben, és én soha nem mulasztom el az alkalmat, hogy támogassam e törekvéseiben” – jelezte a miniszter. Gordan Grlic-Radman újfent gratulált magyar kollégájának az április 3-ai országgyűlési választásokon elért sikerhez.
Kifejtette: nagy változásoknak lehetnek tanúi az utolsó időkben, és ilyen esetekben, mint például a világjárvány vagy a földrengés, a szomszédos országok egymásra vannak utalva. Ugyanúgy van ez most az ukrán helyzettel is – mondta.
Horvátország álláspontja jól ismert: befogadja a menekülteket és fegyveres erőket küld a Magyarországon állomásozó NATO-harccsoportba. „Egyetértettünk abban, hogy meg kell akadályozni a háború átterjedését más országokra, valamint abban is, hogy Bosznia-Hercegovinának működőképesnek kell lennie, ehhez pedig meg kell reformálni a választási törvényt” – húzta alá a horvát miniszter.
(MTI)
