Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság ülését megelőző sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a két ország együttműködéséből mind a két fél sokat profitál, ezért azt tovább kívánják fejleszteni a tavaly megkötött, minden területre kiterjedő stratégiai partnerségi megállapodás jegyében. Hangsúlyozta, hogy 2020-ban, 2023-ban, majd 2024-ben is a kínai vállalatok hozták a legtöbb beruházást Magyarországra.

Így nálunk a kormányzat támogatásával az utóbbi tíz évben 54 modern kínai nagyberuházás jött létre 7000 milliárd forintos összértékben, több mint 30 ezer új munkahelyet teremtve közvetlenül. Mint Szijjártó fogalmazott, ezek a nagy kínai beruházások lehetővé tették, hogy „hosszú idő után Magyarország nem a követője, hanem a globális éllovasa egy nagy technológiai forradalomnak”, utalva ezzel az autóipar elektromos átállására. Majd kifejtette, hogy több piacvezető kínai óriáscég is idén vagy jövő év elején kezdi meg a termelését hazánkban, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy 2025 a magyar gazdaságban az áttörés éve legyen.

Példaként említette, hogy a BYD első európai gyára a jövő év elején kezdi meg a gyártást Szegeden, a CATL, amely a kontinens egyik legnagyobb elektromosakkumulátor-üzemét építi Debrecenben, pedig már idén termelni kezd. Emellett nyáron a Huayou Cobalt, míg ősszel a Semcorp is elindítja a gyártását. „Ez azt jelenti tehát, hogy a nagy, világpiacvezető kínai vállalatok magyarországi gyárai az idei esztendő végéig, legkésőbb a jövő év elején termelésbe állnak, és ezzel a magyar gazdaság növekedésének nagy lendületet adnak, s lehetővé teszik, hogy az idei esztendő a magyar gazdaságban az áttörés éve legyen” – emelte ki a miniszter.

Egyúttal bejelentette: a felek most megerősítették kölcsönös szándékukat arra nézve, hogy a nagy termelő beruházások után kutatás-fejlesztési és szolgáltatási beruházások is érkezzenek Kínából Magyarországra, amelyek felgyorsíthatnák a gazdaság dimenzióváltását. Szijjártó szerint a kínai vállalatok első számú beruházási célpontja Európában ma már Magyarország, és hasonlóképpen, a Közép-Európába irányuló kínai export légi logisztikai központja is Budapest lett. Ezután arra tért ki, hogy a budapesti repülőtér rekord cargoforgalmat bonyolított a tavalyi évben, ennek több mint fele a nagy kínai elektronikus kereskedelmi cégek forgalmához kötődik.

„Az így Magyarországra szállított áruk mintegy 95 százaléka más országba kerül továbbszállításra” – magyarázta Szijjártó Péter. Úgy véli, abszolút vezető pozícióban vagyunk Közép-Európában a légiforgalom tekintetében, hiszen kilenc kínai várossal 37 cargojárat köt minket össze hetente, a személyforgalomban pedig hét nagy kínai város és Budapest között 21 járat közlekedik minden héten – írja az MTI a minisztérium közleménye alapján.

Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy a magyar külügyminiszter az elsők között reagált Donald Trump amerikai elnök súlyos vámjaira, amiket az Európai Unióra vetett ki. Szijjártó szerint ismét a brüsszeli politikus alkalmatlanságának levét isszák meg az Európában élők. „A helyzet az amerikai elnök tegnapi vámbejelentései után egyértelmű: az Európai Bizottságnak tárgyalnia kellett volna! Minderre volt (lett volna) két és fél hónapjuk” – húzta alá a posztjában.