Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelme korábban heves reakciókat váltott ki Moszkvából; bár Putyin úgy vélte, Oroszországra nézve nem jelent közvetlen fenyegetést a bővítés, mégis válaszlépéseket helyezett kilátásba, mondván, „a katonai infrastruktúra kiterjesztése Svédország és Finnország területére kétségtelenül kiváltja majd az ellenreakciónkat”.

Az orosz fél különösen Finnország esetében sérelmezte a lépést, mivel több mint ezer kilométer közös határon osztoznak, és nem akarják, hogy a NATO csapatokat és fegyvereket sorakoztasson fel ott – ahogyan Ukrajna esetében sem szerették volna.

Szergej RJabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn úgy fogalmazott, nyilvánvaló, hogy a két ország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, és „ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban”, azzal kapcsolatban, hogy Moszkva egyszerűen beletörődik ebbe.

Némi meglepetést okozott ezek után, mikor Vlagyimir Putyin – ugyancsak hétfőn – felhagyott a burkolt fenyegetésekkel, és kijelentette, „nincs gondja” Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával, mert ezek az országok nem jelentenek veszélyt Oroszországra – olvasható a Sky News cikkében.

Szergej Lavrov külügyminiszter – látszólag elnökével összhangban – ma úgy fogalmazott, hogy az északi országok belépése a nyugati katonai szövetségbe valószínűleg nem okozna nagy változást.