Szerbiai egészségügyi szakemberek szerint a 1999-es NATO-légicsapások óta drámaian emelkedett a rákos megbetegedések aránya az országban. A bombázások idején szegényített urántartalmú lövedékeket is bevetettek, melyek hosszú távú egészségügyi hatásairól máig vita folyik.

A NATO 1999 tavaszán 78 napon át bombázta a korábbi Jugoszláviát, hogy megállítsa a koszovói albánok elleni etnikai tisztogatást. A támadások súlyos emberi és gazdasági károkat okoztak: több ezer halálos áldozatot követeltek, több tízezer épület rongálódott meg, s a becsült anyagi kár elérte a 100 milliárd dollárt (!).

Később kiderült, a NATO mintegy 17 tonna szegényített urántartalmú lőszert használt. Noha a szervezet elismerte ezek bevetését, azt tagadta, hogy ennek köze lenne a rákos megbetegedések növekedéséhez. Az Egészségügyi Világszervezet szerint sincs egyértelmű bizonyíték az uránnal való érintkezés és a daganatok kialakulása között.

A szerbiai orvosok ezzel nem értenek egyet

„Tudjuk, hogy 2001-ben a daganatos megbetegedésben szenvedők jegyzékében nagyjából 200 ezer páciens szerepelt. 2011-ben 250 ezer volt. Ez egy olyan trend, amilyet sehol máshol nem jegyeztek, és közvetlenül kapcsolatba hozható a bombázásokkal. A koszovói kollégáinktól tudjuk, hogy az ottani albán lakosság körében is nagy számban mutattak ki daganatos betegségeket”

– mondta Dusan Ristic, a Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet szakorvosa.

Danica Grujicic volt egészségügyi miniszter szerint a növekedés különösen tüdő-, mell- és vastagbélrák esetében figyelhető meg. Évente több ezer új beteget diagnosztizálnak.

„1999 áprilisa, sőt, 1999 tavasza egy regionális ökológiai katasztrófa volt”

– fogalmazott.

Hozzátette, nemcsak a rákos esetek száma nőtt, de a férfi meddőség, az autoimmun betegségek és a problémás terhességek aránya is.