Szerbiában halnak meg a legtöbben rákos megbetegedésben Európában
A NATO által 1999-ben alkalmazott urániumbombák és a légicsapások során a környezetre veszélyes létesítmények megsemmisítése miatt Szerbia jelenleg vezető helyen áll a rákos halálesetek számában Európában – mondta Danica Grujicic, a szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet (IORS) igazgatója.
Fotó: Flickr/aeroman3 
„Egyre több az onkológiai betegségben szenvedő gyermek, a rák korábban nem jellemző korosztályokban jelenik meg. A betegeknél, köztük a gyermekeknél is, a daganatok kevésbé reagálnak a terápiára. Minden szükséges vizsgálat ellenére egyre nehezebb megjósolni a daganatok viselkedését. Szerbia jelenleg az első helyen áll Európában a rák okozta halálozás tekintetében”
– mondta Grujicic a Sputniknak.
Hangsúlyozta, hogy a NATO Jugoszlávia bombázása során az urán és a vegyi anyagok felhasználásának következményei még sokáig érezhetőek lesznek, különösen figyelembe véve azt, amit az ENSZ Környezetvédelmi Programja „ökocídiumnak” és „regionális környezeti katasztrófának” nevezett 1999 áprilisában.
Az onkológus megjegyezte, hogy a bombázások első eredményei, amelyeket a mediális területen „akut fázisnak” nevezhetünk, a halál, az infrastruktúra pusztulása, a levegő, a folyók és a talaj szennyezése. Grujicic szerint a következő szakasz a „krónikus fázis”, amelyet először a közép-szerbiai Dél-Szerbiában észleltek az állatorvosok, miután a háziállatok rendellenes utódokat kezdtek szülni. Az orvosok ezután kezdtek több esetet megfigyelni, mivel a jóindulatú daganatok kiszámíthatatlanul és agresszívan fejlődnek az emberekben – jegyezte meg Grujicic.
2018-ban Közép-Szerbiában – Koszovót leszámítva – közel 30 ezer új rákos beteget regisztráltak, míg 1999-ben 19 ezret diagnosztizáltak. A halálozások száma 2018-ban elérte a 15 500-at, szemben az 1999-es 12 ezerrel, annak ellenére, hogy jobb kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre – állapította meg az onkológus. Az országon belül egy év alatt mintegy 58 ezer új rákos megbetegedést jelentettek a hétmilliós lakosságból.
Egy mintegy száz tudósból és egészségügyi szakértőből álló csoport korábban azt javasolta a szerb kormánynak, hogy készítsen részletes tanulmányt az 1999-es NATO-csapások következményeiről. Mivel az urán felezési ideje mintegy 4,5 milliárd év, az összes releváns információ összegyűjtéséhez és tárolásához mindössze egyetlen kutatóközpont létrehozására lenne szükség.
A NATO légicsapásai Jugoszláviában 1999. március 24-től június 10-ig tartottak. A légicsapások áldozatainak pontos száma nem ismert. A szerb hatóságok feltételezése szerint a bombázásokban akár 2500 ember, köztük 89 gyermek is meghalt, és mintegy 12 500 ember megsebesült. Különböző források szerint az anyagi kárt 30 és 100 milliárd dollár közöttire becsülik.
Jugoszlávia bombázása, hivatalos fedőnevén az „Allied Force” hadművelet a NATO egyik légi hadművelete volt a délszláv háborút követő koszovói háború idején, a jugoszláv haderő ellen, melynek célja a jugoszláv haderők Koszovóból való kivonásának kikényszerítése volt a jugoszláv kormányzattól.
