Fotó: Twitter/Tilna Jauhiainen

Húsz éve rúgta be az ajtót a XXI. század, ami egy új világot hozott el

Szerző: Nagy Noel

Napra pontosan húsz esztendővel ezelőtt történt az Al-Kaida terroristái által kitervelt, World Trade Center elleni terrortámadás, amely örökre megváltoztatta a történelmet.

not image

Nagy Noel

2021. szeptember. 11 - 20:43

Mindig nehéz meghatározni a történelem alakulását, felosztani a korszakokat, ugyanakkor egy-egy esemény alapján érezni lehet, hogy itt valami új kor köszöntött be. Ezt lehet látni az első világháború esetében is, amely bár 1914-ben tört ki, de érzékeljük, hogy ott lépett át a történelem órája a XX. századba, a modernitás borzalmába.

A két világháborút követően Hidegháborús korszak 1990-ben zárult le hivatalosan, amikor előbb a keleti blokk (vele Magyarországgal) és a Szovjetunió felbomlott. Ezt egy zavaros tíz év követte, az átlagember nem is igazán értette, hogy mit kellene gondolni. Győzött a liberalizmus, a kommunizmus néhány országot leszámítva térdre kényszerül, jöhet egy új világ hajnala.

A kilencvenes éveket mégis számos borzalom jellemezte, ha Európában maradunk, akkor elég csak a Délszláv-háborúra gondolni, amely hemzsegett a háborús bűntettektől. Ezen kívül még ott van Szaddám Husszein felemelkedése, a tálibok afgán rémuralma, Afrika polgárháborúi (köztük a kongói, amelyet afrikai világháborúnak is hívnak), illetve a terrorszervezetek felemelkedése.

2001. szeptember 11-én azonban olyan dolog történt, amely után kollektíven ki lehetett jelenteni: egy korszak lezárult és egy új kezdődött. Bár szigorúan a dátumok alapján nem, de eszmeileg, politikailag, világpolitikailag és társadalmilag ehhez a ponthoz köthetően kijelenthető: elkezdődött a XXI. század.

Mi történt pontosan?

2001. szeptember 11-én a történt meg az emberemlékezet legsúlyosabb terrortámadása, amely legalább 3000 ember életét követelte. Hiába volt már akkor is az Egyesült Államoknak a világ legfejlettebb hírszerzése, ezen mértékű terrortámadásra nem tudtak előrekészülni, ezért megfordult a történelem.

A világ először helyi idő szerint 8 óra 46 perckor nézett szembe védtelenségével, ugyanis az első eltérített repülőgép ekkor csapódott be a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) egyik ikertornyába. Nem telt el 17 perc sem, ugyanis 9 óra 3 perckor megérkezett a második repülő, amely pedig a másik toronyba csapódott.

Nem sok ember volt, aki ne látta volna ezeket a felvételeket, amelyek összeforrtak a kollektív emlékezetben az új kor kezdetével. A lángokban álló World Trade Center látványa már-már ikonikus, mint ahogyan az is, hogy bő egy órával a repülőgépek becsapódását követően mindkettő torony összeomlott.

Ennek kapcsán érdemes zárójelben megjegyezni, hogy sokan a tornyok leomlása miatt gyanakodnak arra, hogy némileg árnyalható a terrortámadás képe. A tornyok szerkezete nagyon masszív volt és néhány évvel a terrortámadást megelőzően Spanyolországban volt egy szállodatűz, amelyben egy hasonló szerkezetű épület bár teljesen kiégett, szerkezetileg egyben maradt.

Az egyik alapvető összeesküvés-elmélet, amely a szeptember 11-i terrortámadásokat övezi, az éppen a tornyok leomlása, sokan ugyanis abban hisznek, hogy legalább az egyik torony nem önmagától, hanem szerkezeten belüli robbantás miatt omlottak le. Erre persze gyengék a bizonyítékok, de bevett elmélet.

A terroristák aznap négy repülőt térítettek el, ebből a harmadik is találatot ért, azonban azt nem New York, hanem Washington felé vezényelték, a Pentagon épületéhez. Ez a terrortámadás is sikerrel zárult, ugyanis a gép becsapódott és jelentős károkat okozott az épületben. A negyedik gépet végül a bátor utasok visszavették, az Pittsburgh közelében csapódott egy mezőre.

A hivatalos adatok alapján a terrortámadásoknak majdnem 3000 áldozata volt, csak a World Trade Center megtámadása és beomlása miatt 2753 fő vesztette életét. A felelősök keresése nem meglepő módon rögtön megindult és rögtön lett a titkosszolgálatoknak egy gyanúja, hogy pontosan ki lehetett a felelős.

Fotó: Twitter/Sheikh Anvakh

A terror elleni harc, ami már rég vereséggel zárult

Az Al-Kaida nevű nemzetközi iszlamista terrorszervezet ugyanis az elejétől kezdve az első számú gyanúsítottak listáján volt, Oszama Bin Láden végül 2004-ben elismerte, hogy ők tervelték ki a merényletet. George W. Bush azonban nem várta meg Bin Láden beismerését, azonnal cselekvésbe kezdett.

Az Egyesült Államok ugyanis meghirdette a terrorizmus elleni háborút és még 2001-ben be is vonultak Afganisztánba, majd 2003-ban Irakba. Az afgán invázió mellett az volt az elsődleges érv, hogy a tálib vezetés adott lehetőséget annak, hogy az Al-Kaida Afganisztánból tudta megtervezni a brutális terrortámadást.

A 2003-as iraki inváziónak már sokkal komplexebb érvet kellett kitalálni, mert bár nagyon erősen élt még a 9/11 traumája a fejekben, önmagában ez kevésnek tűnt. Innen jött a Bush-féle (de leginkább Dick Cheeney-féle) titkosszolgálat történelmi hazugsága, hogy Szaddam Husszeinnek tömegpusztító fegyverei vannak, amely miatt azonnal be kell vonulni.

Valójában nagyfokban közrejátszott, hogy az Egyesült Államoknak nem volt stabil befolyása a Közel-Keleten, amely egyre inkább fontos szereplővé vált az olajból szerzett vagyonok gyarapodásával. Egyre nagyobb és veszélyesebb hatalmak nőttek ki, elég csak Irakra, Iránra, Szaúd-Arábiára vagy Szíriára gondolni.

A szeptember 11-i támadásokat nagyon sok tekintetben lehetett hivatkozási pontként használni az azóta eltelt két évtized külpolitikájában. A terrorizmus elleni harc gyakorlatilag ebből vezethető le és amelynek keretében több államot sikerült bukott vagy félbukott állammá tenni, például Irakot, Afganisztánt és Líbiát.

A terrorizmus elleni harc egyértelmű kudarcát jelzi, hogy a terrorcselekmények azóta sem hagytak alább, az Al-Kaida köszöni szépen, él és virul. Eleve egy évtizednek kellett ahhoz is eltelnie, hogy egyáltalán Oszama Bin Ládent megtalálják és megöljék, pedig még egyszer érdemes hangsúlyozni, a világ legjobb titkosszolgálatáról beszélünk.

Ha csak abba gondolunk bele, hogy a terrorizmus elleni harc közepette nőtte ki magát az eddigi talán legveszélyesebbnek számító Iszlám Állam, abból is látjuk, hogy vesztett a háború. És akkor még nem is tértünk ki az Európát pár évvel ezelőtt megrázó terrorhullámról, mint a párizsi, manchesteri, londoni vagy bécsi terrortámadások.

A 9/11 az amerikai belpolitika gyökeres átalakulásához is elvezetett, létrehozták például az úgynevezett Belbiztonsági Minisztériumot (Department of Homeland Security) és teljesen átszervezték a titkosszolgálatok. Ezen felül elfogadták a Patriot Act nevű törvény, amely a hatóságoknak eddig példátlanul nagy jogköröket biztosított, például a lehallgatás terén (lásd Edward Snowden munkássága).

Fotó: Twitter/Aryan Jakhar

Vissza a nulladik kilométerkőhöz?

20 év után lezárult az afganisztáni háború, viszont olyan eredménnyel, mintha csak el sem kezdődött volna: újra a tálibok vannak hatalmon. Nagyon sok szakértő csak találgatja, hogy mi lehet ennek a következménye, akár a globális dzsihád krédójává is válhat Afganisztán ennek következtében.

Hogy fenyeget-e újabb szeptember 11? Ehhez hasonló aligha. Viszont azt egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a globális terrorizmus egy új motormódba kapcsol és megszaporodnak világszerte a terrorcselekmények.

Az általában kevés figyelmet kapó Afrika tudna arról beszélni, hogy milyen az, amikor a globális terrorizmus központja átkerül a kontinensükre. Az Al-Kaida és az Iszlám Állam helyi szervezetei százasával gyilkolnak embereket a Csád-tó környékén és a Száhel-öv nyugati részén, többek között Nigerben, Maliban, Burkina Fasóban, Csádban, Nigériában, Kamerunban.

Ami a Közel-Keletet illeti, Afrikához képest jelentősen mérséklődött a terrorizmus az elmúlt évek során, de messze nem szűnt meg. A kabuli események pedig egyértelműen arra utalnak, hogy a szervezetek lesben állnak, hogy ki tudják a káoszt használni.

Az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan Európát éri utol az első megújult terrorhullám, azonban itt még valós cselekvés nem várható a közös elítélő nyilatkozatokon kívül. Akkor lehet „érdekesebb” a helyzet, ha amerikai földön vagy amerikai közigazgatási irányítás alá tartozó területen történik meg a következő nagy terrorcselekmény.

Hasonló forgatókönyv várható abban az esetben, amit az Iszlám Állammal kapcsolatban láthattunk: az USA diadalmenettel vonult ki Irakból, majd néhány évvel később mentek is vissza az ISIS feltámadásával. Amennyiben Afganisztánban valóban erőre kap a terrorizmus, és onnan indítanak egy támadást, pontosan ugyanezt a forgatókönyvet érdemes elképzelni.

A World Trade Center ellenni támadások 20 éve történtek, de szimbolikus és politikai jelentőségük egyaránt egy új korszak kezdetét jelentették. Visszatért a félelem, visszatért a folyamatos feszültség és szembesült vele mindenki: senki nincs biztonságban, ugyanis megjelent a legújabb ellenség az iszlám terrorizmus formájában.