Olyan szélsőséges szekták alakultak, hogy mellettük még a QAnon is normálisnak tűnik
A világnak 2021-ben kicsit össze kellett volna szednie magát, no nem a koronavírus-járvány tekintetében, hanem mentálisan.
Fotó: Unsplash/Ehimetalor Akhere Unuabona 
Ez azonban nem igazán jött össze, legalábbis ami a végtelenül szélsőséges, radikális gondolkodást illeti, ugyanis annyi szekta jött létre tavaly, hogy nézeteik mellett a QAnon már egyenesen barátságos kis társaságnak tűnik. A QAnon, mely egy szektaszerű mozgalom, abban a hitben él, hogy az egész világot egy titkos pedofilokból álló csoport irányítja.
A szekta azonban jócskán veszített erejéből a tavalyi évben, ami már akkor érezhető volt, amikor Donald Trump elnöksége véget ért, helyét pedig Joe Biden vette át. Habár eddig a QAnon volt a legmeghatározóbb összeesküvés-elmélet hívő csoport, úgy tűnik, tavaly szépen lassan hanyatlásnak indultak, helyüket pedig olyan szélsőséges szekták vették át, melyek egyre nagyobb tömegeket vonzanak.
Az pedig borítékolható, hogy koronavírus-járvány közepette az egyre radikálisabb és szélsőséges meggyőződések népszerűségét a politikai szereplőkkel, a tekintéllyel, valamint a tudományos szakértelemmel szembeni egyre növekvő bizonytalanság fogja táplálni, s bár e szkepticizmus nem új keletű, a járvány miatt egyre szélesebb körű a bizonytalanság a lakosság körében.
Már évek óta nagy népszerűségnek örvendnek a különböző álhírek és a dezinformációk, azonban ha visszatekintünk kicsit az időben, még riasztóbb képet fest jelenlegi helyzetünk: a történelem tanúsága szerint a szekták mindig akkor kezdtek el virágozni, amikor a társadalom viselkedési normája jelentősen megváltozott, és kezdett elveszni a stabilitás.
Most pedig egy olyan mostoha helyzetbe kerültünk, melyben egyre csak szaporodnak a szélsőséges nézetek, és még azok is küzdenek, akik egyébként semmiféle szélsőséges nézettel nem értenek egyet, és úgy érzik, menekülniük kell a világ ilyen irányba történő elmozdulása ellen. A társadalmi instabilitás pedig csak tovább erősödik az elszigeteltség érzete miatt, melyet mindannyian megtapasztaltunk a járvány kezdeti szakaszában.
Az emberek úgy érzik, hogy kirekesztettek, magányosak és, hogy senki sem érti meg őket, a szekták pedig éppen ebből a keserűségből és elveszettségből táplálkoznak, kihasználva az elkeseredettséget és a kilátástalanságot, mely ezt az időszakot jellemzi. Az emberek pedig a lezárások miatt kénytelenek megszakítani társadalmi kapcsolataikat, és olyan szélsőséges szektákhoz fordulnak, melyek azt hirdetik, hogy érvényesítik akaratukat, és átadják a világnak azt a dühöt és frusztrációt, mely felgyülemlett bennük a koronavírus-járvány alatt.
(Wired)
