A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk, vagyis nem engedik szavazni azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát, és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.

 Ha valaki nem tudja igazolni a személyazonosságát, a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, és emiatt felveszik a visszautasítottak jegyzékére, de később visszatér és magával hozza az érvényes igazolványát, akkor természetesen szavazhat. Vissza kell utasítani azt is, aki nem szerepel a névjegyzékben, esetleg már szavazott (azaz már szerepel az aláírása a névjegyzéken).

A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot, de külön kell aláírnia a népszavazás és az országgyűlési választás szavazólapjának átvételét. Dönthet úgy, hogy valamelyik szavazólapot – akár az országgyűlési választásét, akár a népszavazásét – nem veszi át, ekkor csak a megfelelő rovatban írja alá a névjegyzéket.

Ha csak egyik helyen írja alá a névjegyzéket, és később visszatér szavazni, a másik rovat aláírását követően megkapja a másik szavazólapot is. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy alá kell írnia a névjegyzéket, akkor a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja: az aláírás célja a szavazólapok átvételének elismerése. Ha a választó megtagadja a névjegyzék aláírását, akkor vissza kell őt utasítani, és fel kell vezetni a visszautasítottak jegyzékébe.

(MTI)