Tényleg elvesztette az USA Szaúd-Arábiát?
Szaúd-Arábia 1974-ben vállalta, hogy kizárólag dollárban bonyolítja olajkereskedelmét, viszont most felmerült, hogy talán mégis áttérnének a jüanra.
Fotó: Twenty20
A múlt héten érkeztek a hírek, hogy Szaúd-Arábia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elfogadja a jüant a Kínába irányuló olajszállítások fizetőeszközeként, a Wall Street Journal pedig arra jutott, hogy ez egy újabb, és potenciálisan jelentős költsége annak, hogy a Biden-kormányzat egy stratégiailag fontos szövetségessel szemben hibásan kezeli a helyzetet.
Szaúd-Arábia 1974-ben vállalta, hogy kizárólag dollárban bonyolítja olajkereskedelmét, cserébe a Washington által nyújtott biztonsági garanciákért, úgy tűnik, hogy a szaúdiak nem elégedettek a Biden-kormányzat lépéseivel, akik korábban, bár nem nyíltan, de megpróbálták aláásni ezt a kapcsolatot.
A kormányzat egyik első külpolitikai intézkedése az volt, hogy megszüntette az Egyesült Államok támogatását az Irán által támogatott jemeni Houthik elleni szaúdi háborúban, és már a Houthik sem minősítik terroristának. A Fehér Ház ezután elhalasztotta a Rijádnak tervezett fegyvereladást, ezt pedig a szaúdiak nagy pofonként fogták fel.
A hutik erre azonnal válaszoltak, úgy, hogy drónokkal és rakétákkal kezdték támadni Szaúd-Arábia, és annak szövetségese, az Egyesült Arab Emírségek olajmezőit és városait, ráadásul úgy vélik, hibás lépés Biden részéről az iráni atomalku, ugyanis minden ahhoz vezet, hogy Teherán saját nukleáris fegyverre tesz szert.
Eközben Biden tanácsadói hangoztatják, hogy mindez semmi másról nem szól, csak az emberi jogokról. Antony Blinken külügyminiszter humanitárius aggodalmakra hivatkozott, amikor feloldotta a terroristaként való megjelölést a Houthikról.
A Khashoggi-gyilkosság felháborító volt, és Jemen helyzete kétségbeejtő, de Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg más lépéseket is tett a belpolitikai liberalizáció irányába. Ami ennél is fontosabb, az USA-nak minden barátra szüksége van, akit csak megtarthat a világ ezen részén, különösen az Oroszországra kivetett szankciók tükrében.
A szaúdiak most, hogy attól tartanak, hogy nem számíthatnak az Egyesült Államokra, a Biden-kormányzat ellenségeskedése és a szörnyű afganisztáni kivonulás közepette, átértékelik a dolgokat. A trónörökös visszautasította Biden kérését, hogy pumpáljon több olajat, sőt, a hírek szerint még a telefont sem hajlandók felvenni az amerikaiaknak.
Peking azonnal kihasználná a helyzetet, és máris lépett, hogy rávegye a szaúdiakat, hogy ne dollárban, hanem jüanban számolják az olajat, ez ugyanis Pekingnek nagy segítség lenne a jüan globális kiépítéséhez, beleértve a valuta nagyobb mértékű elterjedését a világban. Ez pedig megnyitná az ajtót Kína előtt, hogy a jüant kereskedelmi valutaként kínálja fel az Egyesült Államok olyan ellenfeleinek, mint Oroszország és Irán. Az amerikai gazdasági szankciók így sokkal kevésbé lennének hatékonyak.
A jelek arra mutatnak, hogy Biden és kormányzata, leginkább külpolitikai tanácsadói úgy gondolják, hogy az emberi jogokról és az éghajlatról szóló nagyzolással az amerikai érdekek győzedelmeskednek. A nagyhatalmi verseny új korszakában az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy elidegenítse azokat a szövetségeseket, akik segíthetnek elrettenteni az amerikai érdekek és értékek sérelmére törekvő autoriter agresszorokat. Az USA az ukrán válságban megfizeti az árát annak, hogy elvesztette a szaúdiakat.
Mindennek tükrében felettébb érdekes a Wall Street Journal értesülése, miszerint az elmúlt hónapban jelentős számú Patriot rakétaelhárító rakétát szállított az USA Szaúd-Arábiának, eleget téve ezzel Rijád sürgős kérésének, hogy a kapcsolatokat éles feszültségek közepette – írják magas rangú tisztviselőkre hivatkozva.
Az egyik tisztviselő szerint az átadások célja annak biztosítása volt, hogy Szaúd-Arábia megfelelő mennyiségű védelmi lőszerrel legyen ellátva, amelyre szüksége van az Irán által támogatott Houthi lázadók által a szomszédos Jemenben elkövetett drón- és rakétatámadások kivédéséhez.
Amerikai tisztviselők szerint az elfogórakéták küldéséről szóló döntés hónapokig tartott, mert az Egyesült Államok más szövetségesei nagy igényt tartottak a fegyverekre, és át kellett esni a szokásos ellenőrzésen – nem pedig azért, mert a Fehér Ház szándékosan késleltette az utánpótlást.
A fegyverszállításra vonatkozó döntés része volt a Biden-kormány azon törekvésének, hogy helyreállítsa a Rijáddal való kapcsolatát. Az Egyesült Államok többek között azt reméli, hogy Szaúd-Arábia több olajat fog szivattyúzni, hogy enyhítse a nyersolaj árának emelkedését, a Patriot rakéták biztosítása azonban nem oldotta meg a kapcsolat összes feszültségét.
