Mi a teendő vadgázolás esetén? A szakértő válaszol

Dr. Visegrády Zoltán pécsi ügyvéd beszélt nemrégiben arról, hogy pontosan mi is a teendője annak, aki vadat gázol a közutakon. Kiemelte, a legelső ilyenkor a rendőrség értesítése, hogy jöjjenek, de legalább ennyire fontos, hogy a lehető legtöbb fénykép-dokumentáció készüljön a balesetről, azért hogy az elütéskor fennálló közlekedési helyzet tisztázható legyen. Mindemellett lényeges az is, hogy megvan-e vad, vagy esetleg elhagyta a helyszínt az ütközés után. A szakértő hozzátette: a rendőrség feladata értesíteni a területileg illetékes vadásztársaságot, vadászatra jogosultat.

Ehhez pedig feltétlenül ragaszkodnia kell a balesetet szenvedő sofőrnek, ugyanis, ha nincs meg a vad, akkor azt neki kell bizonyítania, hogy az valóban vad volt, nem pedig egy haszon- vagy kedvtelésből tartott állat. Az ügyvéd szintén fontosnak nevezte, hogy az autóhoz se nyúljanak hozzá az ütközést követően, hanem azt elakadásjelzővel megjelölve úgy hagyják, ahogy megállt. A járművön bizonyítékok is lehetnek, például az állattól származó szőr a hűtőrácsban – magyarázta. Vadelütés esetén – hívta fel a figyelmet – semmiképpen sem szabad elhozni a vadat a helyszínről. Soron kívül Orbán-Zelenszkij találkozó: ukrán iskola nyílhat Magyarországon

Ha a vad életben van, akkor azért, mert ekkor az állam tulajdona, a kimúlt vad pedig már a vadásztársaság tulajdona. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy még egy fácánt sem szabad elhozni, mert akár már ez is bűncselekmény lehet. Ezután azzal folytatta: az sem mindegy ilyen esetekben, hogy kinek róható fel a vad elütése, mert ha a járművezetőnek, akkor ő köteles megtéríteni az elgázolt vad árát a vadásztársaságnak. Ez az összeg egy jelentős értéket képviselő trófeás vad, például gímszarvas bika esetében több millió forint is lehet.

Visegrády Zoltán tapasztalatai szerint a vadaszatra jogosult a szarvasfélék, köztük az őz és vaddisznó gázolásakor is gondoskodik a kimúlt állat elszállításáról – írja a Baranya Vármegyei Hírportál, a bama.hu. A közlekedési szakjogász továbbá kiemelte: vadgázolás esetén az sem mindegy, hogy melyik irányól érkezett az elütött állat, ezt szintén a sofőrnek kell bizonyítani, ugyanis gyakran előfordul, hogy az egyes vadásztársaságok területeit forgalmas közutak választják el egymástól. Majd megjegyezte azt is:

A törvény a vadelütések tekintetében nem tesz különbséget vadgazdálkodási értékkel bíró és az azzal nem rendelkező vadak (pl. róka, borz, aranysakál) között – derül ki a cikkből. Ahogy azt már korábban megírtuk, a szabályzás változásával már majdnem minden esetben az autóst terheli a vadbalesetből eredő kár, a részleteket ebben a cikkben fejtettük ki. De arról is beszámoltunk, hogy április elején Barcs külterületén elgázolt egy szarvast egy 22 éves férfi, aki valamilyen oknál fogva úgy döntött, hogy inkább elmenekül a helyszínről, holott az autója darabokra tört, s ő maga is megsérült.