Több száz éves szamurájkardra bukkantak egy pincében
Hogy a kard miként került a pincébe, kérdéses, de azt gyanítják, hogy egy 19. századi japán missziótól kapott ajándékról van szó.
A beszámoló szerint a Berlini Állami Műemlékvédelmi Hivatal régészei egy 17. századi szamurájkardot tártak fel Berlinben. A fegyverről kiderült, hogy egy, a feudális Japánban készült rövidkard, egy ún. vakizasi. Mint írják, ezt a típust általában tartalék- vagy segédkardként használták, és egy katanával együtt viselték – a párost daisónak hívták, ami nagy-kicsit jelent. A szamurájok híres rituális öngyilkosságát, a szeppukut jellemzően vakizasival hajtották végre.
A leletet 20. századi pincék feltárása közben találták meg a Molkenmarkt területén, a Stralauer Strassén. Ezt a keskeny, egykor lakóházakkal és kereskedelmi épületekkel szegélyezett utcát a második világháborúban a bombázások súlyosan megrongálták. A régészek több olyan pincét is feltártak, amelyek tele voltak háborús törmelékkel, s az erősen korrodált kard mellett lószerszámokat, katonai felszereléseket is felfedeztek – írja a 24.hu a Heritage Daily-re hivatkozva.
A későbbi vizsgálatok során a nyélen fa- és textilmaradványokat mutattak ki. A kutatók a hüvelyen Daikokuten, a szerencse, a gazdagság, a háztartás, a mezőgazdaság, a termékenység, a szexualitás és a háború istenségének motívumát is azonosították. Megjegyzik: a japán mitológiában a Daikokuten a hét szerencseisten egyike, a motívumok és a stílus alapján pedig a tárgy az Edo-korra (17-19. század) datálható.
Hogy a kard miként került a pincébe, arra egyelőre nincs válasz, de elképzelhető, hogy egy 19. századi japán missziótól kapott ajándékról van szó – teszik hozzá. Korábban azt is megírtuk, hogy kétezer éves aranykincset talált egy kisfiú kutyasétáltatás közben. A 12 éves fiú édesanyjával és négylábú kedvencével sétált egy mezőn, amikor különleges tárgyra lett figyelmes. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy ősi óriás koponyáját találta meg egy helyi lakos Iowában.