Szalay-Bobrovniczky: katonanemzet vagyunk, erre kell építenünk Magyar Honvédség fejlesztésekor

„Magyarország Európa forgalmas keresztútján fekszik, egész történelmünk erről szól. Itt élünk ezer éve, egyedül, rokonok nélkül. Itt is fogunk maradni, sőt gazdasági lehetőségeinket a lehető legjobban kihasználva, csodálatos és egyedi kultúránkat ápolva, gyarapodni szeretnénk” – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Origónak.  

Arról beszélt, hogy a honvédelem elsődleges, muszáj megőriznünk a békénket és a biztonságunkat, ez az elsődleges feladatunk.  Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

„A rendszerváltást követő idők zavaros vadkapitalizmusa és a balra tolódó nyugatról begyűrűző progresszív, ultraliberális szemlélet háttérbe tolta, sőt tagadta a fegyveres erő szükségességét. Az értelmiség a történelem végét, a boldog, háborúk nélküli örökbékét vizionálta” – fejtette ki.   

Kiemelte, hogy „sokan a NATO-tagság által megoldottnak gondolták, a Magyar Honvédséget leépítették, eszközeit elkótyavetyélték”.  „Rengeteg időt elvesztegettünk, mire végre újra egy tisztánlátó, nemzeti kormány felelős módon kezébe vette hazánk sorsát. Így is évekbe telt, amíg a nemzeti összefogás annyira meg tudta erősíteni az országot, hogy komolyan gondolhattunk a haderő fejlesztésére. Végül 2016-ban indult el az a program, ami mára eredményt hozott, az elavult eszközeinket korszerű fegyverrendszerekre cserélhetjük, felállt a tartalékos rendszer, és eljutottunk oda, hogy egy valóban ütőképes Honvédség felé haladunk”.  

Személyesen is fontosnak tartotta, hogy ebben részt vegyen, ezért a második Orbán-kormány ideje alatt jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra, elvégezte az alapkiképzést, beosztást kapott, aktív szolgálatot teljesített, jelenleg tartalékos százados. 

„Katonanemzet vagyunk, fegyverrel foglaltunk hazát, azzal is védtük meg. Az a szilárd meggyőződésem, hogy ez erő, amelyre a Magyar Honvédség fejlesztésekor építenünk kell. Ez szellemi, erkölcsi tartalék a katonáknak, de vonzerő is lehet a fiataloknak” – fejtette ki. 

Hozzátette, hogy a „kommunizmus éveiben politikai okokból eltávolították a hadseregből azokat, akik az ezeréves nemzeti és katonai értékeket hordozták. Megszakadt az évszázadokon át húzódó katonai hagyományok lánca”. „Hiába létezett ezekben az évtizedekben egy megfelelően felszerelt tömeghadsereg, ha a »lelke« hiányzott, hiszen kevesek azonosultak a politikai lózungokra alapuló erkölcsiségével. Ettől még a Néphadseregben sok jó katona is szolgált, akik a rendszerváltást követően megpróbálták megóvni a magyar haderőt a korszellem és a baloldali kormányok okozta zülléstől.”  

Katonaőseiről szólva elmondta, hogy látta rajtuk, hogy „mekkora erőt adott nekik a legnehezebb években is az ősi fegyvernemi és ezredközösségek összetartása. Ezeket érdemes lesz visszaadni a magyar katonának”.