Szalay-Bobrovniczky: „nem egyenruhás munkavállalókat, hanem a hazájukat szolgáló katonákat szeretnék látni”

„A hadsereg arra való, hogy megőrizze a békét, de azt csak úgy lehet, ha harcra készül” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki hozzátette, hogy változtatnak azon, hogy békeidőben a hadsereg csak a szokásos feladatokat végzi. Ezentúl: „gyakorlat lesz, feltöltjük a készleteket, több tartalékost hívunk be. Ezek rutinlépések, csak a hadseregen belül érvényesülnek”. 

A kormány egyik fontos döntése volt, hogy emeli a katonák és a rendőrök bérét, ennek kapcsán elmondta, hogy nem „egyenruhás munkavállalókat, hanem a hazájukat szolgáló katonákat” szeretne látni.  

„Azt szeretném, hogy mindenki, aki hivatásos vagy tartalékos keretek között katonának áll, azt elsősorban a hazánk, kultúránk, hagyományaink és értékeink védelme iránti szilárd elkötelezettségből tegye és ez legyen a legfontosabb számára. De ezt a szolgálatot a társadalomnak megfelelő szintű anyagi elismeréssel kell viszonozni, a katonáinknak érezni kell, hogy ők fontosak számunkra, és az, amit tesznek, támogatást és megbecsülést élvez. Haza csak addig van, amíg van, aki megvédje. Kiemelten szeretnénk megbecsülni a katonáinkat, akik akár az életüket is áldozzák a Haza megvédésére, ehhez az anyagi megbecsülésük is alapvető” – nyilatkozta az Origónak.  

Elmondta, hogy a rendőrök, katonák és határvadászok között nem lehet bérfesztültség, ezért „az illetményemelést két lépcsőben, idén szeptembertől, majd 2024 januárjától kapják majd meg a katonáink. A hivatásos, a szerződéses és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák illetményének megemelésére a kormány sok tízmilliárd forintot fog ezévtől kezdődően költeni. Például egy kezdő közkatona jelenlegi 280 343 Ft-os illetménye, 2022 szeptemberétől 399 180 Ft-ra, 2024 januárjától 439 098 Ft-ra fog emelkedni. Az így kialakuló illetmények kifejezetten versenyképes keresetek lesznek”.  

NE HAGYD KI

Belföld

Két újabb H225M típusú helikopter érkezett a Magyar Honvédséghez

Kifejtette, hogy a  nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékát írja elő a NATO tagjai számára védelmi költségeik alsó határaként, Magyarország pedig ezt a határt a korábban vállalt 2024-es dátumnál egy évvel hamarabb, már 2023-ra eléri és a következő években is fent fogja tartani. 

„A Honvédelmi és Haderőfejlesztési program ezzel egy új fázisba lép. Az elmúlt években megrendelt haditechnikai eszközök folyamatosan érkeznek, hadrendbe állításuk is ütemezetten halad. Az ehhez igazított haderőszervezeti és diszlokációs tervek kidolgozása is a végéhez közeledik már. A katona egyéni felszerelése is megújul, és dolgozunk az infrastruktúra fejlesztésén is. A legjobb toborzó ugyanis az elégedett katona” – ismertette.