Szakértők mondták el, hogyan hathat az előttünk álló télre az El Niño jelenség

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) júliusban megerősítette, hogy visszatért az El Niño időjárási jelenség, amely általában 5-7 évente jelentkezik, s fő jellemzője, hogy felerősíti a globális felmelegedés hatásait.  Most pedig a szakértők arra próbáltak választ találni, hogyan hathat mindez az előttünk álló télre – írta meg az economx.hu az Euronews beszámolója alapján.

Kifejtették, az El Niño-események általában 9 és 12 hónapig tartanak, de akár évekig is fennmaradhatnak, illetve november és január között érik el csúcspontjukat. A jelenlegi esemény várhatóan 2024-ig folytatódik, és a következő hónapokban erősödni fog, majd jövő tavasszal ér véget.

Ám a világ időjárási rendszereinek bonyolult rejtvénye miatt nehéz megjósolni, hogy az El Niño hogyan befolyásolja majd Európa időjárását az év további részében. Az, hogy miként változtatja meg a csapadékot, a szelet, a hőmérsékletet és más éghajlati mintákat, attól függően is változhat, hogy a kontinens melyik pontján tartózkodunk.

Éghajlatunk tele van meglepetésekkel

A téma kapcsán Adam Scaife professzor, a brit Met Office hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője azt nyilatkozta, az El Niño-évek általában a tél enyhe, csapadékos és nyugatias kezdetével (november-december) és hidegebb, szárazabb télvéggel (január-március) járnak Észak-Európa nagy részén.

Mint írják, Dél-Európában ez összességében csapadékosabb időjárást hozhat. De a lényeg az, hogy éghajlatunk tele van meglepetésekkel, ezáltal soha nem kapjuk pontosan azt, amire számítunk. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy az El Niño csak egy az európai időjárási mintákat befolyásoló számos hatás közül.

A professzor hozzátette, a trópusi esőzések bolygóméretű hullámokat indítanak el, amelyek télen Európát is érintik. „Ezek eredhetnek a trópusi Atlanti-óceánból, valamint a csendes-óceáni El Niñóból is” – mondta.

Jövőre újabb hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg

Ám más időjárási hatások is megzavarhatják a tipikus El Niño-mintákat: a sztratoszféra – a légkör második rétege felfelé haladva – szintén fontos szerepet játszhat. Néhány évente előfordul például, hogy ebben a légköri rétegben a szelek megszakadnak. Ezt gyakran hideghullám követi, függetlenül attól, hogy aktív-e az El Niño.

De a szakértők szerint a jövő évben a szokásosnál melegebb hőmérsékletre is nagyobb az esély. Legutóbb 2016-ban volt erős El Niño, amikor a világon a valaha mért legmelegebb év volt. Továbbá előfordulhat, hogy újabb hőmérsékleti rekordok dőlnek meg.

A globális felmelegedés miatt emelkedő hőmérséklettel kombinálva a meteorológusok úgy vélik, hogy ha a feltételek összhangban vannak, akkor 2024 lehet a rekordmeleg év. Félő, hogy ez átlépheti a kulcsfontosságú 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket.