Nem számítanak a monetáris politika további szigorítására az MTI-nek a keddi kamatdöntést követően nyilatkozó elemzők, akik szerint a várakozásoknak megfelelő volt a monetáris tanács keddi döntése, amellyel sem a 13 százalékos alapkamaton, sem a kamatfolyosón nem változtatott a testület.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője az MTI-nek azt írta: a következő időszak monetáris politikája alapesetben bár szigorú lesz, de tovább várhatóan nem szigorodik, továbbá csak a likviditás szűkítésének megfelelően módosul. A célt jóval meghaladó infláció leszorítása és a forint további esésének megakadályozása érdekében szigorú monetáris politikát folytat a jegybank, változatlan alapkamat mellett is.

Regős Gábor szerint az MNB az inflációval kapcsolatban optimistának tűnik, elemzésében jövőre már a fogyasztói-árindex enyhülésére számít. A csökkenő, de még mindig magas energia- és nyersanyagárak, illetve a mérséklődő kereslet egyaránt elvezethetnek az infláció lassulásához – írta. A jegybank azt is megállapította, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege most már javul az energiaárak mérséklődése miatt. Ez segítheti a forint erősödését, így pedig fékezheti az inflációt is – jegyezte meg.

Ha nem úgy alakulnak a dolgok, még szükség lehet szigorításra

Kitért arra: ha a piaci folyamatok nem a jegybanki várakozásoknak megfelelően alakulnak, akkor további lépésekre lehet szükség az inflációs cél eléréhez. A magyar jegybank a régióban a legszigorúbb, de erre szükség is van a jelenlegi gazdasági közegben, ez elengedhetetlen az inflációs célkövetés mellett a pénzügyi stabilitás szempontjából is – hangsúlyozta.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik – jegyezte meg.

Az elemző arra számít, hogy a 2023 első harmadában az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezetésre kerülhet. Az egyre erőteljesebb bázishatások miatt a jövő év elejétől fordulhat az infláció – vélekedett, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat csökkentésére a jövő év közepétől számít Suppan Gergely, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet a jövő év utolsó negyedévében, így 2023. év végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint is a várakozásoknak megfelelően döntött a monetáris tanács, amikor nem változtatott a kamatkondíciókon. Az alapkamat tartósan fennmarad, a rendkívüli intézkedések átmenetiek. Kitért arra, hogy a következő hónapokban is magas maradhat az áremelkedés üteme, a bázishatás csak minimális mértékben tudja fékezni az inflációt. Várakozásaik szerint az éves átlagos infláció 13,5-14,0 százalék között alakulhat.

Az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a kamatdöntés legfontosabb üzenete, hogy az október közepén bevezetett addicionális kamatfelár mérséklésére csak akkor kerülhet sor, ha a kockázatok jelentősen enyhülnek. A monetáris tanács keddi ülése Nyeste Orsolya szerint sem okozott meglepetést, az Erste sem változtat a kamat-előrejelzésein. A rövid lejáratú kamatok magasak maradhatnak az év végéig, és addigra a kockázati megítélés is enyhülhet, ha érzékelhető inflációs fordulat következik be, és eredményre vezetnek a tárgyalások az uniós támogatásokról – tette hozzá.

(MTI)