Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának közbiztonsági tanszékvezetője szerint azért, hogy Budapest közútjain egy nagy teljesítményű autó ne váljon potenciális gyilkológéppé, az jelenleg csak a sofőrök józan belátásától függ. Ugyanakkor a szabálykövetés kikényszerítésére elérhetőek hatékony eszközök a jogalkotók és az önkormányzatok számára is.

Hozzátette, fontos tisztázni, hogy a szabályos és rendőrség által biztosított gyorsulási versenyekkel alapvetően nincs gond, azok az autósportok közé tartoznak. Ezen kívül szerveznek olyan illegális gyorsulási versenyeket, amelyek során fiatalok összeállnak és egy alkalmasnak vélt helyszínen mérkőznek egymással, míg a köznyelvben szintén illegális gyorsulási versenynek nevezzük azt a szituációt is, amikor két nagy teljesítményű autó akár véletlenül összetalálkozik a piros lámpánál, a sofőrök összekacsintanak és meg akarják mutatni a másiknak, kié a jobb autó. „Ez talán a legveszélyesebb helyzet” – mondta a Napi.hu-nak.

Major Róbert hangsúlyozta, a közúton történő száguldás ellen csak egy jól szervezett sebesség-ellenőrzési rendszer kiépítésével léphetünk fel. Ha lenne egy szakaszos sebesség-ellenőrzési rendszer, az mindenképp segítene, plusz annak bevezetése mögött komoly társadalmi többség van, ráadásul a rendőrség régóta szeretné ezt kiterjeszteni, de nem kapott rá felhatalmazást. Illetve az önkormányzatnak is joga lenne ilyen sebességmérő rendszert telepíteni, de elég sokba kerülne.

Ám a szankcionálás sem jelent elrettentést. Az objektív felelősség elvének 2008-as bevezetése óta nem változott a bírság mértéke, ezek a pénzösszegek elinflálódtak. Egy 25 millió forintos autó tulajdonosának pedig biztosan nem esik nehezére egy 30-60 ezer forintos bírságot megfizetni, ezért a szakértő azt gondolja, szükség volna differenciált, sávos pénzbüntetésre, vagy a vagyoni helyzethez, vagy az autó értékéhez kötve. Emellett úgy látja, nem szabad elzárkózni attól sem, hogy egy visszaeső elkövető esetében elkobozzák az autót.