A feltételes szabadon bocsátást a párizsi fellebbviteli bíróság engedélyezte azzal a feltétellel, hogy az elítéltet kitoloncolják Algériába, és többé nem léphet Franciaország területére.

Robbanások a főváros szívében

A francia főváros történetének egyik legsötétebb napja volt 1995. július 25., amikor a metróhálózat több pontján is robbanások rázták meg Párizst, nyolc ember halálát okozva, és közel kétszázan sebesültek meg. A sorozatos merényletekért az algériai GIA (Fegyveres Iszlamista Csoport) vállalta a felelősséget, ami a francia kormányt azzal vádolta, hogy támogatja az akkori algériai rezsimet. A merényletek azóta is a modern francia történelem egyik legsúlyosabb belbiztonsági traumájának számítanak.

Bensaid: tagadott, mégis elítélték

A támadások után éveken át tartó nyomozás és jogi eljárás eredményeként Boualem Bensaidot 2002 októberében a párizsi különleges esküdtszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte, amelyet a fellebbviteli bíróság 2003 novemberében jogerőre emelt. Az ítélet kimondta: Bensaid csak 22 év elteltével kérhetett feltételes szabadlábra helyezést.

Annak ellenére, hogy a bíróság a GIA egyik vezetőjeként és a merényletek egyik fő szervezőjeként nevezte meg, Bensaid mindvégig tagadta, hogy részt vett volna a támadásokban, vagy hogy kapcsolatban állt volna az iszlamista szervezettel. A vele együtt elítélt Smain Ait Ali Belkacem és más társai azonban a vádlott ellen vallottak, megerősítve a vádakat.

A döntés és annak feltételei

Az AFP hírügynökség igazságügyi forrásokra hivatkozva közölte:

„A párizsi fellebbviteli bíróság büntetés-végrehajtási részlege feltételes szabadlábra helyezte Boualem Bensaidot, akit 2025. augusztus 1-től kezdve Algériába kitoloncolnak.”

A döntés részleteit is nyilvánosságra hozták:

„A szabadlábra helyezés a kitoloncolási végzés végrehajtásától függően és azzal a feltétellel történik, hogy az elítélt elhagyja Franciaország területét, és ott nem jelenik meg többé.”

Bensaid több korábbi kérelmét is elutasították az elmúlt években, ám ezúttal a bíróság helyt adott a kérelemnek, tekintettel arra, hogy közel harminc évet töltött börtönben. A védőügyvéd, Romain Ruiz, a döntés után úgy nyilatkozott:

„Ez a szabadulás reményt ad mindazoknak, akik az életfogytiglani börtönbüntetés ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért harcolnak.”

Bár a nyilatkozat politikai kontextust is sugall, a francia közvélemény és az áldozatok hozzátartozói megosztottan fogadták a döntést. Egyesek a jogállamiság győzelmét, mások viszont a terror áldozatainak emlékével való visszaélést látják a döntésben.

Liner/MTI