A svéd állam két vezetőjét is letartóztatta a stockholmi központú Lundin Oil AB nevű olajipari vállalatnak, amiért a vádak szerint bűnrészesek voltak a hadsereg által elkövetett háborús bűntettekben a szudáni polgárháború idején.

A két meg nem nevezett vezető beosztású tisztviselőről a svéd nyomozóügyészség megállapította, hogy jelentős befolyással rendelkeztek a Lundin Szudánban végzett üzleteire. Az ügyészek a polgárháború csúcsidejére, 1999 májusa és 2003 márciusa közötti időszakra vonatkozóan vizsgálták a tisztviselők felelősségét.

1983 és 2005 között Szudánt gyakorlatilag darabokra szaggatta a bő két évtizedes polgárháború, amely a muszlimok lakta észak és a keresztény dél között robbant ki. Mindeközben egy ettől független konfliktus is kitört 2003-ban Darfur régióban, ahol a legsúlyosabb bűntetteket, köztük népirtást is elkövettek.

Egy szudáni ügyekkel foglalkozó aktivistacsoport még 2010-es jelentése azt állította, hogy a Lundin Oil és három másik olajtársaság hozzájárult a szudáni háború súlyosbodásához azáltal, hogy olajfeltárási megállapodást írt alá a szudáni kormánnyal egy olyan területen, ami nem volt teljesen a rezsim irányítása alatt.

A Lundin ugyanis annak a konzorciumnak volt a vezetője, amely az úgynevezett „5A Blokk” területen kutatta az olajat olyan cégekkel, mint a malajziai Petronas és az Magyarországon is benzinkutakat üzemelő OMV.

Miután a szudáni katonaság bejutott az 5A blokkba 1999 májusában, a Lundin Oil „megváltoztatta álláspontját arról, hogy kinek kell felelnie a vállalat működése körüli biztonságért” – állítja az ügyészség. A cég ezért azt kérte, hogy a hadsereg legyen felelős a biztonságért, mert akkor katonai erővel kényszerülnek átvenni, ha át akarják venni a blokkot.

Ennek hatására a svéd ügyészek nyomozást indítottak a vállalat ellen, majd hat évvel később a cég elnökét és vezérigazgatóját is tájékoztatták, hogy gyanúsítottai lettek a nyomozásnak. A cég szóvivője viszont a vádemelés érthetetlen és megalapozatlan.

A hatóságok közölték, hogy a Lundin Energy AB-tól 1.4 milliárd korona (161 millió dollár) értékben vagyonelkobzást rendeltek el, ami megfeleltethető a 2003-ban történt cégeladással szerzett nyereségnek.