A legutóbbi törzsi tanács nem éppen úgy alakult, mint azt Zsófiék szerették volna. Zsófi és Sabira befogadta Rózsát, aki azonban nem akarta követni a terveket, és beállt Mátéék mögé.

Zsófiék terve az volt, hogy miután Juliska kapott egy amulettet, amit ráadásul el is árult a többieknek, Mátét szavazzák ki a játékból. Ez sikerült is volna, ha Rózsa Mátéra szavaz, vagy Nilton legyőzi őt a párbajon.

Egy újabb játék, ahol Nilton alulmaradt, míg Máté alfahímmé válhatott, ami láthatóan megadta az önbizalmát. A tábortűzi beszélgetés ideje alatt rettentően magabiztos volt a színész, és jelezte Sabirának, hogy élvezze ki a következő napokat, mert minden bizonnyal ki fogják szavazni.

Máté nem értette, miért csinálták ezt a lányok, holott könnyedén, párbaj nélkül kiszavazhatták volna Niltont, akinek szerintük semmi helye nem volt a szigeten. „Itt ülnénk, és röhögnénk együtt”

Sabirának volt egy komoly elszólása, miszerint a legerősebb szövetségese Rózsa, és nem Zsófi. Erre többen felkapták a fejüket, majd a játékos magyarázkodni kezdett, miszerint Zsófi is az… „A legerősebb szövetségesem Rózsa és Zsófi.”

Zsófi közbeszólt, és azt mondta, Rózsa most verte át, nem érti, miért hívja őt erős szövetségesnek. „Akkor az volt, ezt tudom mondani.” – reagált Sabira. Zsófi nem haragszik a szövetségesére, mert szerinte nem tud felelősségteljes döntéseket hozni amiatt, mert azt gondolta, megbízhat Rózsában vagy Niltonban. „Igazából kezdem ezt megunni és már nem is szólok ezért, nem fogom magam felesleges körökbe verni, mert csak magamat fárasztanám le ezzel.”

„Rózsa amúgy is egy kutya, egy áruló! Oda megy, ahol adnak neki csontot, és te meg egy ilyen embert hívtál a családodnak, meg hogy őket szereted. Nem is értem, hogy lehetett ilyet mondani.” – mondta Zsófi Sabirának.