Diaz a vakáció utolsó napját töltötte barátaival, amikor úgy döntöttek, hogy felkeresik az El Miro nevű, félbehagyott, romos kastélyt, amely a Csendes-óceánra és Jaco városára nyújt kilátást. A nő testvére, Gindember Diaz így idézte fel a történteket: „Hátrált egy lépést, nem tudta, hogy mögötte szakadék van. A zuhanás eltörte a kulcscsontját és a gerincét, lábait átmenetileg megbénította.”

A segélyhívás után a mentőegységeknek két órába telt, mire elérték a helyszínt. Diaz barátai – akik szintén regisztrált ápolók – addig próbálták stabilizálni a sérültet. Samantha Cruz, a nő barátja szintén megszólalt a súlyos incidenst követően.

„Két órán át a földön fekve, felváltva stabilizálták a gerincét, mert nem akarták, hogy megmozduljon. Akkor még nem tudták, milyen súlyos a sérülése.”

Diaz testvére hozzátette: „Csak haza akar jutni az Egyesült Államokba. Ez a legfontosabb.”A család szeretné, ha Diaz Bostonban eshetne át a szükséges műtéten, ám a papírmunkák és a költségek hatalmas terhet jelentenek, mivel a nőnek nincs sem utasbiztosítása, sem egészségbiztosítása. Sajnos lemondta a régi biztosítását, mielőtt újat kötött volna, elutazott egy másik országba, és megsérült.”

A New York Post szerint az orvosok közölték, Diaz jelenleg repülésre alkalmatlan, ezért Costa Ricában kellett műtétet végezni rajta. A beavatkozás után is hosszú felépülés vár rá. Cruz GoFundMe kampányt indított, hogy tájékoztassa az embereket és segítséget gyűjtsön a hazaszállítás költségeire. „Nagyon korlátozott orvosi ellátást kapott, amikor megérkezett, a folyosón feküdt, felügyelet nélkül.”

Diaz édesanyja és testvére már Costa Ricában vannak mellette, de továbbra sem tudni, mikor térhet vissza Massachusettsbe. Cruz így foglalta össze a helyzetet: „Súlyosan megsérülni egy másik országban még nehezebbé tesz egy amúgy is megterhelő helyzetet.”

„Kiara egész pályafutását mások segítésének szentelte. Sürgősségi ápolónőként azon dolgozott, hogy az emberek gyógyuljanak és biztonságban érezzék magukat a legrosszabb pillanataikban. Most neki van szüksége ugyanarra a gondoskodásra és támogatásra.”