Beiktatása óta először gyakorolta kegyelmi jogkörét Sulyok Tamás köztársasági elnök: a 2025 első felében hozzá eljutott 311 kérvény közül négyet fogadott el. A döntések három pénzbírság és egy közérdekű munka hátralévő részének elengedésére vonatkoztak. Szabadságvesztéssel járó ítélet esetében továbbra sem adott kegyelmet.

Sulyok március 5-i hivatalba lépése óta most először döntött kegyelem megadásáról. 2024-ben összesen 680 kérelem érkezett hozzá, de mindegyiket elutasította. Az év elején, január 1. és március 4. között nem született döntés ilyen ügyekben.

Korábban a kegyelmi statisztikákat az Igazságügyi Minisztérium közölte, ám Sulyok hivatalba lépésével ezek átkerültek a Sándor-palotához. 2025-ben eddig minden kegyelmi kérelmet az igazságügyi miniszter terjesztett elő, míg 2024-ben tíz esetben a legfőbb ügyész is élt ezzel a lehetőséggel.

A HVG közérdekű adatigénylése szerint 2025 májusáig 69 döntés született, ezek közül mind elutasítás volt. Elődje, Novák Katalin jóval engedékenyebb volt: 2023-ban 446 kérelemből 40-et fogadott el, köztük például Budaházy György kegyelmi ügyét is, melyet a pápalátogatással indokolt.

A politikai pályafutását végül szintén egy kegyelmi ügy zárta le: K. Endre büntetésének elengedése miatt robbant ki a botrány, melybe Varga Judit akkori igazságügyi miniszter is belebukott.