Nem történt áttörés Szerbia és Koszovó között, de a tárgyalás folytatódik
Elmaradt a megállapodás a Vucic-Kurti csúcstalálkozón, nem sikerült megoldani a vitatott ügyeket, azonban nem érdemes elveszteni a reményt.
Jens Stoltenberg NATO fõtitkár (j) Albin Kurti koszovói miniszterelnököt fogadja a szervezet brüsszeli székházában 2022. augusztus 17-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Alekszandr Vucic, Szerbia elnöke és Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke még szerdán találkoztak először a határ menti feszültségek eszkalálódása óta, hogy diplomáciai úton próbálják megoldani a nézeteltérést.
A találkozó előtt viszont Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is nyomatékos üzenetet küldött, ugyanis úgy fogalmazott, hogy a szövetség növelte jelenlétét Koszovóban, hogy azonnal tudjanak reagálni arra az esetre, ha az elszabadul a pokol.
„Jelentős, 4000 fős katonai jelenlétünk van Koszovóban. A NATO békefenntartói erői készen állnak beavatkozni, ha felborul a stabilitás. A csapatok készen állnak bármilyen lépést megtenni, hogy a biztonság és a mozgásszabadság biztosított legyen a koszovóiaknak”
A Deutsche Welle beszámolója szerint Alekszandr Vucic tájékoztatta Jens Stoltenberget, hogy több „incidens” történt a koszovói szerb lakosság ellen, amelyet figyelembe kell vennie minden érintett félnek.
Vucic tagadta, hogy Belgrád inváziót tervez indítani Koszovó ellen és hangsúlyozta, hogy sem a szerb hadsereg, sem a rendőrség nem lépte azt az adminisztratív határt, amely elválasztja a szerbek és a koszovóiak által irányított területeket.
A szerb elnök ezen felül hangsúlyozta, hogy nagyon nehéz tárgyalásokra számít a koszovói kollégájával, ugyanis „nem sok mindenben értenek egyet”. Hozzátette: Szerbiának nincs szüksége mások katonai bázisaira, Belgrád továbbra is semleges.
A találkozó végül megtörtént, ahogyan az Euractiv is beszámolt azonban róla, nem történt különösebb áttörés, azonban megállapodtak abban, hogy még szeptember 1 előtt újabb tárgyalást fognak tartani. Josep Borrell azonban némileg csalódott volt:
„Sajnos nem sikerült megállapodásra jutnunk. Ez azonban nem a történet vége. Mindkét vezető megállapodott abban, hogy a folyamatot folytatni kell és az előttünk álló napokban erre sor is fog kerülni”
A főként albánok lakta Koszovó még 2008-ban deklarálta függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád sosem ismerte el és továbbra is tartományukként kezelik. Szerbia ráadásul továbbra is némi irányítást élvez a szerbek által lakott észak-koszovói területek felett.
A legutóbbi válság azt követően tört ki a két ország között, hogy Koszovó egyoldalúan deklarálta, innentől érvénytelennek tekintik a szerb rendszámtáblákat és mindenkinek, aki koszovói területre lép be, a szerb mellett koszovói papírokat is kell szereznie.
Albin Kurti nyugati nyomásra szeptemberig elhalasztotta a döntés végrehajtását, míg a koszovói szerbek demonstrálni kezdtek, egyebek mellett úttorlaszolással. A helyzet odáig fajult, hogy augusztus elején már a légvédelmi szirénák is felszólaltak, sokan pedig attól tartanak, hogy újra kiújulhat a háború a Balkánon.
