A mű ma, a franchise‑dömping és a nosztalgiára építő blockbusterek korában is „meglepően élesnek” hat. A film egy olyan jövőben játszódik, ahol a bűncselekményeket még azelőtt megakadályozzák, hogy megtörténnének. Spielberg a szabad akarat kérdését állítja középpontba, miközben feszes tempójú üldözésfilmet épít köré – úgy, hogy a filozófiai réteg sosem tűnik el az akció mögött.

A 2002-ben még sci-finek tűnő elemek – arcfelismerő reklámok, prediktív rendészet, gesztusvezérelt felületek – mára zavaróan valóságközelivé váltak. Tom Cruise John Andertonja a színész egyik legsebezhetőbb alakítása: egy gyászoló apa, aki egy olyan rendszer fogaskerekévé válik, amelyben korábban vakon hitt.

A film nem csupán akcióhősként használja őt, hanem „lecsupaszítja” – fizikailag és érzelmileg egyaránt –, és olyan módon bontja meg a Cruise‑imázst, ahogyan Spielberg ritkán teszi főszereplőivel. A Collider kritikája szerint a Különvélemény „ambiciózus, vizuálisan találékony sci-fi thriller”, amely erősen indul a szabad akarat és a végzet kérdéseinek boncolgatásával, ám a végére „egy esetlen gyilkossági rejtélybe csúszik át”. A jövő világa azonban lenyűgöző, Cruise pedig kész arra, hogy a film „megbontsa a jóképű, karizmatikus filmsztár” imázsát.

„Úgy tűnik, Spielberg elkötelezett amellett, hogy ‘elcsúfítsa’ Tom Cruise-t. Ha a film egy szinten működik, az az, hogy Cruise hagyja, hogy a film kigúnyolja a jóképűségét és a báját. Spielberg pedig láthatóan élvezi ezt a fajta színészi ‘mazochizmust’: új szemet ad neki, van egy jelenet, ahol öregemberré változik, majd a végén kopaszra borotválják. Sajnos a film inkább apró örömökkel van tele, mint nagyokkal.”

Mindezek ellenére a Collider szerint Spielberg kézművessége és Cruise elkötelezett játéka elegendő ahhoz, hogy a film végig lebilincselő maradjon – még akkor is, ha „nem teljesen sikerül tökéletesen landolnia”.