Speciális lámpákat helyeztek el az Árpád hídon
A beszámoló szerint a kékfényű lámpák megoldást jelentenek egy régóta fennálló problémára, de nem az autókhoz van közük.
Fotó: Az Árpád híd látképe 2020. december 23-án.
MTI/Máthé Zoltán
Mint kiderült, szerdától kékfényű lámpák segítik a fehér kérészek, azaz a dunavirágok várható rajzását a Duna budapesti szakaszán – tájékoztatott közleményében a Budapest Közút Zrt., amely a fényforrások elhelyezésének koordinálásáért volt felelős. Kifejtették, a munka eredményeként az Árpád híd négy pillérén nyolc kékfényű lámpát helyeztek el a szakemberek.
A világítótestek lényege tulajdonképpen az, hogy a hídhoz érkező rovarokat a víz felszíne közelében tartják, így megakadályozzák azt az elmúlt években jellemző problémát, hogy a hidak közvilágítása miatt a kérészek felrepüljenek a hídra, és petéiket az úttestre rakják le a Duna vize helyett.
„A Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. szerezte be a lámpákat és építette ki a szükséges elektromos hálózatot a hídon, a fényforrásokat július 29-én szerelte fel és kötötte hálózatra a Budapest Közút. Augusztus elsején este megtörtént a próbavilágítás, és beállították a lámpák dőlésszögét úgy, hogy a fény ne legyen zavaró a Dunán közlekedő hajósok számára, de a kérészek tájékozódását is segítse”
– áll a beszámolóban, amelyet az Infostart szúrt ki.
Korábban szinte teljesen eltűntek a folyóról
A dunavirágok rajzásának pontos idejét megfigyelések alapján lehet megállapítani, Budapestre érkezésük azt követően várható, mikor már megjelennek a Duna felsőbb szakaszán. A rajzás általában 10-14 napon keresztül minden este megtörténik, ha nem esik az eső. Hozzátették, a fénysorompót csak a rajzás idején működteti a Budapest Közút Zrt.
De azt is megjegyezték, hogy a fehér kérészek 2012-ben több mint 40 év után jelentek meg a Dunán, miután a korszerűtlen szennyvíztisztítás és a kedvezőtlen táplálékviszonyok miatt szinte teljesen eltűntek a folyóról. „A kérészek visszatérése ökológiai jelzés volt arra, hogy a modern szennyvíztisztító berendezések beváltak, és a Duna vize egészséges mértékben megtisztult” – írták.
„Az erős fényű hídlámpák az elmúlt években megzavarták a kérészek esti rajzását. A rovarok a vízfelszínről tükröződő poláros fényt követték, ám amikor elértek egy hídhoz, az árnyékot vetett a vízre, a kérészek pedig elveszítették tájékozódó képességüket. A vizet keresve felemelkedtek az őket vonzó, erős fényű hídlámpák felé, és meglátták a következő poláros fényt visszaverő felületet, az úttestet és az aszfaltra rakták le petéiket, mely óriási természetvédelmi kárt jelentett, valamint közlekedési szempontból is veszélyes helyzetet teremtett. A kék-ultraibolya fény azonban megoldást jelent erre a problémára, mivel jobban vonzza a kérészeket, mint a közúti lámpák fehéres, sárgás fénye”
– olvasható a közleményben.
