A következő hónapban már látható a bronzkor csodája a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Magyar Nemzeti Múzeum falai között, amelyre a Somló-hegyen bukkantak rá az idén nyáron a múzeum régészei – áll a Magyar Nemzeti Múzeum közleményében. Az európai mércével is ritka lelet egy kamarakiállításon tárul a látogatók elé. A tájékoztatás szerint 3000 év földben töltött várakozást követően, dr. Tarbay János Gábor kutató vezetésével idén nyáron tárták fel a különleges ékszert rejtő, késő bronzkori kincset.

Stílusát és díszítését tekintve a dunántúli urnamezős kultúra területén deponált aranyfólia borítású bronzdiadémok és díszkorongok köréhez illeszkedik, továbbá kapcsolódik a nyugat-közép-európai urnamezős aranyművesség tárgyaihoz is – írják. A késő bronzkor végére (Kr.e. 1000–850) datálható unikális nyakék egy urnamezős stílusú korsóban, több ezer bronzékszer: karika, pityke, gyöngy, spirál ölelésében került elő, s azt feltételezik, hogy a pompás ékszert egy, a korabeli elithez tartozó nő viselhette.

A hasonló kincsleletek jellemzően nem kötődnek közvetlenül temetkezésekhez, előfordulhatnak akár település környezetében, vagy különleges természeti helyeken is, így a tárgy egykori elrejtésének pontos körülményeit homály fedi – teszik hozzá a közleményben. A Régészeti Intézet szakemberei augusztus elején egy több órán át tartó művelet végén szabadították ki a nyakéket, amely a hónap kincseként látható október közepétől az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében.

Korábban azt is megírtuk, hogy elképesztő felfedezést tett néhány kutató: páratlan kincsek rejlettek az ősi harcos sírjában. Mint kiderült, többek között fegyvereket, egy arany fejdíszt, egy díszes kést és egy mellvértet találtak Bulgáriában. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy rájöttek, hogyan lehet nagy aranyrögöket készíteni, s megeshet, hogy ez a felfedezés a jövőben megkönnyíti az aranyrögök felfedezését és előállítását.