A CBR elemzése szerint a széria nemcsak a kemény sci-fi egyik legjobb példája, hanem „a legokosabb hard sci-fi sorozat a Star Trek: Az új nemzedék óta”. A Rotten Tomatoes 95%-os értékelése pedig ritka teljesítmény ebben a műfajban.

A történet egy kolonizált Naprendszerben játszódik, ahol a Föld, a Mars és az Öv (Belt) hárompólusú hatalmi rendszere határozza meg az emberiség jövőjét. A CBR szerint a sorozat drámája „a hatalom, a szűkösség és a túlélés kérdései körül forog”, miközben a szereplők társadalmi‑politikai döntései egy poszt-szingularitás gazdasági rendszerben bontakoznak ki.

A sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy következetesen ragaszkodik a fizika törvényeihez. A CBR kiemeli: „A gravitáció nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik; ez egy kiváltság.” A mesterséges gravitációt gyorsulással vagy forgással hozzák létre, az űrutazás pedig nem romantikus kaland, hanem „tele van kockázattal, gondosan megtervezett, és gyakran halállal végződik”.

A szereplők ennek megfelelően viselkednek: anti‑G injekciókat kapnak, és tisztában vannak vele, hogy egyetlen rossz számítás is végzetes lehet. Ez a fajta tudományos pontosság olyan feszültséget teremt, amely ritka a sci-fi televíziózásban.

A sorozat külön figyelmet fordít arra, hogyan formálja át az emberi testet és kultúrát a világűr. Az Öv lakói hosszú, vékony testalkatúak, csontjaik kevésbé sűrűek, és „már fizikailag képtelenek lennének a Földön élni”. A biológiai különbségek így társadalmi és politikai elnyomás eszközeivé válnak.

A Térség valójában politikai dráma, amely űrsorozatnak álcázza magát. A három hatalmi blokk – Föld, Mars, Öv – mind saját történelmi terhekkel, erőforrásokkal és ideológiákkal rendelkezik. „A történet a politikát ösztönök és érdekek komplex kölcsönhatásaként kezeli, nem pedig hősök és gonoszok harcaként.”

A döntések láncreakciókat indítanak el, amelyek gyakran kiszámíthatatlan következményekkel járnak. A vezetők nyomás alatt hibáznak, a forradalmárok ideológiai alapon szakadnak szét, az intézmények pedig mindig a túlélésüket helyezik előtérbe – akár az erkölcs rovására is.

A karakterek döntései ritkán „jók” vagy „rosszak”; inkább szükségszerűek vagy tragikusak. Ez a morális szürkezóna teszi lehetővé, hogy a sorozat olyan témákat vizsgáljon, mint a vezetés ára, az identitás, a lojalitás és az áldozathozatal. A CBR szerint a sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy „nem nyúl könnyű megoldásokhoz”. A béke törékeny, az igazság kompromittált, a fejlődés pedig nem lineáris. A jó szándékú cselekedetek is ronthatnak a helyzeten, mert a rendszer gyakran erősebb az egyéneknél.

A Térség így válik a modern sci-fi egyik legnagyobb teljesítményévé: a fizika, a politika és az emberi természet összefonódása olyan precizitással működik együtt, amely ritka a televíziózásban. A 95%-os Rotten Tomatoes‑értékelés nem csupán kritikai siker, hanem annak elismerése, hogy a sorozat mer intelligens lenni – és ettől válik igazán naggyá.