A Collider felidézi, hogy 2011-ben a Lopott idő ilyen ritka jelenségként robbant be, hiszen a film „fantasztikus üzletet csinált a mozikban, annak ellenére, hogy nem fogadták különösebben jól”. A produkció ráadásul kivételes volt abban is, hogy nem létező IP-re épült, mégis sikerült elsőrangú színészeket és alkotókat megnyernie.

A film operatőre a legendás Roger Deakins volt, aki először vállalta, hogy egy egész mozifilmet teljes egészében digitálisan forgasson. A történet egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az idő a fizetőeszköz, és a társadalmi egyenlőtlenség, valamint a halandóság kérdései kerülnek középpontba. A Collider szerint a Lopott idő „kicsúszott az idő rései között”, ami különösen ironikus a témáját tekintve. A film most január 1-jétől a Peacock streamingplatformon lesz újra elérhető.

Sok pénzt termelt a film

A produkció 40 millió dolláros költségvetésből készült, és világszinten 175 millió dollár felett hozott, így egyértelműen sikeresnek számított. A filmet Andrew Niccol írta és rendezte, aki a sci-fi rajongók számára leginkább a Gattaca és a Simone alkotójaként ismert.

Niccol később megpróbált felülni az Alkonyat által elindított YA‑hullámra is, amikor 2013-ban megrendezte a The Host című filmet. A Lopott idő főszereplője, Amanda Seyfried ugyanezen korszakban saját „Alkonyat‑klónban”, A lány és a farkas-ban is feltűnt. A filmben szerepel továbbá Justin Timberlake, aki akkoriban a Social Network – A közösségi háló sikere után volt, valamint Cillian Murphy, Matt Bomer és mások.

A néhai Roger Ebert azonban több elemét is méltatta, külön kiemelve Justin Timberlake alakítását. „A film, feltételezem egy allegória, amelyben az idő brutálisan közvetlen módon válik pénzzé. Egyeseknél az idő szó szerint égeti a zsebét. Számomra a legfeszültebb jelenet egy nagy tétes pókerjátszma. Gondolj bele: az ellenfél a teljes készletét teszi fel – az életét. Megadod, vagy dobod? Ha veszítesz, nem vagy csődben, hanem halott.” Magyarországon az Apple TV kínálatában érhető el a sci-fi.