Christopher Nolan 2014-es filmje, az Interstellar (magyarul: Csillagok között) a modern sci-fi egyik legambiciózusabb darabja, ami nemcsak a világűr határait feszegeti, hanem az emberi érzelmek mélységeit is. A történet szerint a Föld élhetetlenné válik, ezért egy csapat űrhajós útnak indul, hogy új otthont találjon az emberiség számára – miközben saját családjukat, múltjukat és jövőjüket is kockára teszik.

Lehet, hogy több hibával bír a film, mint néhány másik nagy Nolan-film, ugyanakkor ezek a hibák könnyen megbocsáthatók, tekintve, hogy mennyi minden működik benne. A Csillagok között egyszerre működik epikus űrkalandként és mélyen emberi drámaként, amely az áldozathozatal, a szeretet és az idő relativitásának kérdéseit járja körül.

A film 169 perces játékideje alatt Nolan egyensúlyoz a tudományos pontosság és a narratív érzelmi ív között. A Collider úgy fogalmaz: „A Csillagok között végül epikus és sci-fi filmként is működik, és bár nem minden részletét sikerül tökéletesen lezárni, az ambíciója elismerésre méltó.” A kritika szerint a film „nagyjából 80–90%-ban teljesíti, amit vállal – ami még mindig egy kiváló filmélményt jelent.”

A látványvilág is erős

A film látványvilága és zenei aláfestése is kiemelkedő: Hans Zimmer orgonára épülő zenéje és Hoyte van Hoytema operatőri munkája különösen emlékezetessé teszik az olyan jeleneteket, mint a Gargantua fekete lyuk körüli manőver vagy a dokkolási szekvencia. A produkció tudományos tanácsadója Kip Thorne Nobel-díjas fizikus volt, akinek közreműködésével a film számos fizikai jelenséget – például az idődilatációt – hitelesen ábrázol.

Az Interstellar 165 millió dolláros költségvetésből készült, és világszerte több mint 641 millió dolláros bevételt ért el. Az Egyesült Államokban 203 millió dollárt hozott, míg a nemzetközi piacokon 438 millió dollárt termelt. A film hazai DVD- és Blu-ray eladásai meghaladták az 54 millió dollárt, ami tovább növelte a projekt pénzügyi sikerét.

A film a közönséget, és a kritikusokat is megosztotta: míg sokan a 2010-es évek egyik legfontosabb sci-fijének tartják, mások szerint a párbeszédek és a dramaturgia helyenként túlzottan szentimentális. Mégis, az Interstellar mára a kortárs sci-fi egyik meghatározó darabjává vált, ami képes volt a tudományos ismeretterjesztést és az érzelmi mélységet egyetlen történetbe sűríteni.

Matthew McConaughey Cooper szerepében karrierje egyik legösszetettebb és legmeghatóbb alakítását nyújtja. A texasi színész hitelesen formálja meg az egykori NASA-pilótát, aki egyszerre küzd a tudományos küldetés súlyával és azzal a fájdalommal, hogy hátrahagyta gyermekeit egy ismeretlen jövő reményében.

McConaughey játékában egyszerre van jelen a technikai precizitás és az érzelmi mélység: a lánya iránt érzett szeretet, a bűntudat és a remény mindvégig átsüt a tekintetén. A Csillagok között egyik legemlékezetesebb jelenete – amikor Cooper a fedélzeti videóüzeneteket nézi végig – kizárólag McConaughey arcjátékára és belső feszültségére épül, és ez a jelenet önmagában is bizonyítja, miért tartják ezt az alakítást a 2010-es évek egyik legmegrendítőbb filmes pillanatának, ami elérhető a Netflixen.