Oscar‑díjasok, mint Cate Blanchett és Jamie Lee Curtis, valamint közönségkedvencek, mint Kevin Hart és Jack Black szerepeltek benne. A Collider szerint a film „összeomlott a kritikusok és a közönség előtt”, és a gyártási folyamat is kaotikus volt: a forgatókönyvet jegyző Craig Mazin – a Csernobil alkotója – később megtagadta a projektet, az eredeti rendező, Eli Roth pedig nem tudott visszatérni az utóforgatásokra, amiket végül Tim Miller fejezett be. A film így a 2010‑es évek egyik legrosszabb sci‑fi produkciójaként vonult be a köztudatba, ám a streaming platformokon mégis különös módon új életre kelt.

A FlixPatrol adatai szerint a Borderlands 150 napot töltött a Pluto TV amerikai toplistáján, ami éles ellentétben áll a mozis teljesítményével: az Egyesült Államokban mindössze 15 millió dollárt hozott, világszinten pedig alig lépte át a 30 millió dollárt, miközben a gyártási költség elérte a 120 millió dollárt. A kritikai fogadtatás is katasztrofális volt: a Rotten Tomatoes oldalán jelenleg 10%-on áll, a kritikusok összegzése pedig így szól: „Glitching out in every department, Borderlands is balderdash.”

A film marketingje azt sugallta, hogy egy Galaxis őrzői‑szerű űr‑westernre számíthatnak a nézők, ám a közönség nem így látta. A Collider szerint a Borderlands „az egyik legjobb példa arra, hogyan tud egy A‑listás hollywoodi produkció teljesen kisiklani”, annak ellenére, hogy a szereplők karrierje eközben fényesen ívelt tovább.

Cate Blanchett Oscar‑jelölést kapott a Tár című filmért, Jamie Lee Curtis friss Oscar‑díjasként érkezett a forgatásra (Minden, mindenhol, mindenkor), míg Kevin Hart és Jack Black korábban együtt több mint 1,6 milliárd dollárt termeltek a két Jumanji‑filmmel. Black ráadásul a Minecraft filmben is szerepelt, amely közel 1 milliárd dollárt hozott világszinten, és jelenleg az Anaconda című meta‑vígjátékban látható Paul Rudd oldalán. Eli Roth pedig visszatért a horror műfajához a Thanksgiving című filmmel.

A Borderlands így vált a mozik egyik legnagyobb sci‑fi bukásából streaminges kuriózummá – egy olyan filmmé, amelyet a közönség a moziban elutasított, otthon azonban mégis sokan újra és újra megnéznek, és amely most egy újabb példája annak, hogy a streamingplatformok teljesen más életutat adhatnak egy filmnek, mint a mozis bemutató.