Bár mára a divatikonként és világsztárként ismert Sarah Jessica Parker neve szinte egybeforrt a luxus és a „Szex és New York” világával, a színésznő karrierje korántsem indult könnyedén. A „Call Her Daddy” podcast egyik friss epizódjában Parker visszatekintett a korai éveire, amikor mindössze 40 dollárt engedhetett meg magának három napra – és ennek a szűkös időszaknak máig ható tanulságait is megosztotta.

„Amikor 18 évesen elköltöztem otthonról, csak kevés pénz volt a bankszámlámon. Ez a CBS 80-as évekbeli ‘Square Pegs’ című sorozatából származott, ahol korábban szerepeltem” – mesélte Parker Alex Cooper műsorvezetőnek. „Nem tudtam, mikor lesz a következő munkám, ezért nagyon megfontoltan vettem fel a pénzt. Hetente kétszer, alkalmanként 40 dollárt adtam magamnak a napi kiadásokra.”

Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala inflációs kalkulátora szerint a Parker által említett 40 dollár 1983-ban – amikor ő 18 éves volt – ma nagyjából 132 dollárt érne. Ez jól szemlélteti, milyen takarékosan kellett bánnia minden egyes centtel.

Mindig fontos jól gazdálkodni a pénzzel

„Nem a pénz vagy a hírnév hajtott akkoriban, hanem az, hogy szerepelhessek, de meg kellett tanulnom, hogy van biztonság abban, ha az ember képes kifizetni a számláit. A pénzügyi biztonság valóban számít.”

A CNBC cikke alapján, ami ezt az interjút dolgozta fel, szakértők szerint Parker példája sokakat inspirálhat, de ma már más pénzügyi stratégiákra van szükség, különösen a giggazdaságban dolgozók számára. Christopher Haigh, az Icono Capital pénzügyi tanácsadó cég vezérigazgatója úgy fogalmazott: „A költségvetés készítése szabadúszók és alkalmi munkavállalók számára nem arról kell szóljon, hogy filléreket számolgatnak vagy borítékokat címkéznek fel. Ehelyett olyan rendszert kell építeniük, amely képes elviselni a jövedelem ingadozásait.”

Haigh szerint a legelső lépés a tudatos pénzkezeléshez, hogy átlássuk pontosan, mire is költünk. Ennek érdekében legalább az elmúlt három hónap kiadásait érdemes elemezni. Miután világossá válik, mire megy el a pénz, kezdődhet a „vödörstratégia” alkalmazása, ahol a jövedelmet százalékos arányban osztják fel különböző kategóriákra – ezek a következők lehetnek:

• Alapvető szükségletek (lakhatás, étel, közlekedés): 50-60%
• Rövid távú megtakarítások (váratlan kiadások, például autójavítás): 10-15%
• Személyes igények, szórakozás (étterem, streaming): 10-15%
• Hosszú távú megtakarítás, befektetés (például Roth IRA): 5-10%
• Adók (önadózás esetén): 10-20%

„Nem az a cél, hogy tökéletes költségvetést készítsünk, hanem hogy stabil pénzügyi alapokra építkezzünk” – tette hozzá Haigh. „Minden egyes keresett dollárt előre meghatározott módon kell elosztani a megfelelő ‘vödrökbe’.” Bár kis jövedelem esetén nehéz lehet megtakarítani, Haigh kiemelte: az olyanoknak, akik nem számíthatnak rendszeres munkára, legalább hat hónapnyi alapkiadást érdemes félretenniük vészhelyzet esetére. Ez jóval több, mint amit általában a hagyományos munkaviszonyban állóknak javasolnak (ott három hónap is elegendő lehet).

Ha viszont valaki képtelen félretenni ekkora összeget, a következő lépés a jövedelem bővítésének lehetőségeit kell kutassa. „Nem lehet csak a költségvetésre támaszkodva kijönni a szűkösségből” – mondta Haigh. Sok ügyfelének azt tanácsolja, hogy vállaljanak részmunkaidős állást vagy bővítsék a munkalehetőségeik körét.

A szakértő külön kiemelte a digitális eszközök szerepét is. Olyan alkalmazások, mint a Tiller, Monarch Money vagy a Copilot automatizálják a kiadások kezelését, és segítenek a pénzügyi szokások kialakításában, ezzel is csökkentve a mentális terheket.