A Reuters hírügynökségnek három, az ügyet ismerő, de nyilvánosan nyilatkozni nem jogosult forrás is megerősítette, hogy a mesterséges intelligenciára épülő böngésző „néhány héten belül” elérhető lesz a felhasználók számára. A ChatGPT mögött álló vállalat célja, hogy a böngészést teljesen új alapokra helyezze, és ezzel megvesse a lábát a felhasználói adatokhoz való közvetlen hozzáférésben – az egyik legfontosabb erőforrásban, amire eddig elsősorban a Google építette hirdetési birodalmát.

A Chrome ugyanis kulcsszerepet játszik abban, hogy az Alphabet – a Google anyavállalata – a felhasználók viselkedési adatai alapján hatékonyan célozhassa meg a hirdetéseket. Ez az üzleti modell a cég bevételének közel háromnegyedét teszi ki. A fejlesztés egyik különlegessége, hogy az OpenAI böngészője egyes műveleteket nem klasszikus módon, külön weboldalak megnyitásával végez el, hanem a ChatGPT-hez hasonló, natív csevegőfelületen keresztül. Ez a funkcionalitás lehetővé teszi, hogy a felhasználó például egy éttermi foglalást vagy egy űrlap kitöltését már a böngészőn belül, az AI segítségével automatikusan végezze el.

A böngésző része az OpenAI azon szélesebb stratégiájának, hogy mesterséges intelligencia alapú megoldásaival egyre mélyebben integrálódjon a felhasználók személyes és munkával kapcsolatos tevékenységeibe. A cég nem kívánta kommentálni a Reuters értesüléseit, azonban a háttérbeszélgetések alapján világossá válik: az OpenAI komoly ambíciókat dédelget.

Rendkívül modern lesz

A böngésző várhatóan az OpenAI „Operator” nevű AI-ügynökével is integrált lesz, ami azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia – a megfelelő engedélyek birtokában – valós időben képes lesz cselekedni a felhasználó nevében. Ez akár azt is jelentheti, hogy az AI automatikusan válaszol e-mailekre, elintéz adminisztratív feladatokat, vagy optimalizálja az online tevékenységeket.

Meginoghat a Google Chrome hegemóniája

Az OpenAI azonban kemény terepre lép: a StatCounter elemzőcég adatai szerint a Google Chrome 2025-ben több mint 3 milliárd felhasználóval rendelkezik, és több mint kétharmados részesedéssel uralja a böngészőpiacot. A második helyen álló Safari csupán 16 százalékos részesedést tudhat magáénak. A verseny ugyanakkor egyre intenzívebb.

Július elején a Perplexity nevű AI-cég elindította saját böngészőjét, a Comet-et, mely szintén képes bizonyos felhasználói műveletek automatikus elvégzésére. Hasonló megoldásokkal próbálkozik a The Browser Company és a Brave is, ám az OpenAI böngészője a felhasználói bázis mérete miatt jóval nagyobb felforgató erővel rendelkezhet.

Az OpenAI böngészője a Google nyílt forráskódú Chromium technológiáján alapul – ez az a motor, amire nemcsak a Chrome, hanem például a Microsoft Edge és az Opera is épül. Két, a fejlesztést ismerő forrás megerősítette, hogy az OpenAI még 2024-ben két olyan volt Google-alelnököt is felvett, akik kulcsszerepet játszottak a Chrome eredeti létrehozásában.

A Reuters forrásai szerint az OpenAI eredetileg azt is fontolgatta, hogy maga vásárolná meg a Chrome böngészőt, ha az Egyesült Államok versenyhatóságai erre kényszerítenék a Google-t. Egy OpenAI-vezető az áprilisi kongresszusi meghallgatáson úgy fogalmazott: „érdekelne bennünket a Chrome megvásárlása, amennyiben a szabályozók elrendelik annak értékesítését.” Erre azonban egyelőre nincs esély: a Google jelezte, hogy fellebbez a bírósági döntés ellen, ami szerint törvénytelen monopóliumot tart fenn az online keresés területén.

Az OpenAI nem egy meglévő böngésző tetejére építkezik, mint egy kiegészítő vagy plug-in formájában, hanem teljes körű kontrollt kíván szerezni a felhasználói adatok és interakciók felett – közölte az egyik névtelenséget kérő forrás. Ez nemcsak technológiai kérdés, hanem stratégiai is: az AI-modellek finomhangolása és személyre szabása szempontjából kulcsfontosságú a böngészési viselkedés pontos ismerete.