Sáfrány Emese kimondta azt, amiről csak kevesen mernek beszélni
Egy újabb olyan mély téma, mely abszolúte része a társadalmunknak, miközben életek mennek tönkre a sorozatos rossz döntések miatt.
„Elszomorító, hogy mennyire sok anyuka írt nekem az utóbbi időben azzal kapcsolatban, hogy bármilyen okból, de arra kényszerült, hogy egyedül nevelje gyermekét. Hihetetlennek tartom azt is, hogy hány olyan anyuka kért tőlem bátorítást, akik nem mernek kilépni a kapcsolatból.” – osztotta meg gondolatait Emese az időközben közel 125 ezer követőre duzzadt Instagram oldalán.
„Tapasztalatom szerint többnyire a bizonytalanság rémiszti meg őket, hogy hogyan lenne azután, hogyan boldogulna egyedül. Főleg sokszor az anyagi dolgok a meghatározó tényezők, ami miatt vonakodnak döntést hozni.”
„Az ezeken való tépelődés, konkrétan mardossa az ember lelkét. Sosem szabad elfelejteni, hogy egy gyermek nem akkor lesz kiegyensúlyozott, ha a szülei boldogtalanul, de együtt maradnak, sokkal inkább akkor, ha a szülei boldogok. Ha ez külön, vagy mással valósul meg, akkor nem szabad félni tőle.” – mutatott rá egy nagyon lényeges pontra, amiről kevés szó esik.
Metzker Viki megmutatta a jegygyűrűjüket, csodálatos darabok
„Minden szakítás nehéz és veszteséggel jár, főleg ott, ahol gyermek is van, viszont benyelni a veszteséget. sokkal kevésbé rossz döntés, mint a boldogtalanságot választani. Higgyünk abban, hogy erősek vagyunk, merjük elképzelni, hogy boldog életünk lesz!”
„Gondoljunk bele, mit szeretne látni a gyermekünk! Veszekedő, indulatokkal teli szülőket? Nyilván nem. Arról nem is beszélve, ha nem is tudatosan, de mekkora terhet teszünk rá, hogy “miatta” nem éljük azt az életet, amire vágyunk, mert őt akarjuk óvni olyan dolgoktól, amik valójában a mi félelmeink.”
„Pont azzal tudunk neki példát mutatni, hogy merünk lépni, merünk elindulni egy új úton, ha régi nem működött már. Persze, ne értsetek félre én senkit, nem a szakításra biztatok, sőt!!! Mindez arra az esetre vonatkozik, ha már mindent megtettetek, hogy rendbe hozzátok a kapcsolatotokat, minimum egy évig rendszeresen jártatok terápiára együtt és akár külön is.”