Rusvai Miklós a majomhimlőről: nagyon félelmetes betegség, az áldozatok zöme 15 év alatti
A víruskutató szerint elkerülhetetlen, hogy az afrikai terjedés után Európában is nagyobb számban jelenjen meg a fertőzés.
Fotó: Unsplash
Mint azt már megírtuk, globális vészhelyzetté nyilvánította a WHO az afrikai majomhimlő-járványt: az Egészségügyi Világszervezet szerdai bejelentése szerint az Afrikában terjedő majomhimlő-járvány már nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet jelent. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője pedig azt is elárulta, van-e félnivalónk a majomhimlő új variánsa miatt, az ezzel kapcsolatos részletekre ebben a cikkben tértünk ki bővebben. Míg tegnap arról érkezett hír, hogy Európában is megjelent a majomhimlő súlyosabb variánsa, a svéd egészségügyi hatóságok bejelentették az mpox vírus Clade 1b variánsának első európai esetét. Nemrégiben Rusvai Miklós víruskutató is elmondott néhány dolgot a betegséget illetően, az InfoRádióban úgy fogalmazott:
„A majomhimlő a fekete himlő közeli rokona, mondhatnám úgy, hogy a kistestvére. Ez több értelemben is fontos”. Mint mondta, egyrészt azért, mert a fekete himlőhöz meglehetősen hasonló tüneteket okoz: kiütések jelennek meg az arcon, kézen és egyéb testtájakon, attól függően, hogy hogyan történik a fertőzés. Másrészt azért szaporodnak meg mostanában az esetek, mert a fekete himlő elleni vakcinázás az 1990-es években megszűnt, és mostanra több olyan generáció is van a vírus jelenlétével érintett területeken, amelyik fogékony, mert nem lett vakcinázva.
„A fekete himlő vírusát ugyan sikerült teljesen kiirtani a földről, az már nem fordul elő és nem okoz fertőzést, de védettség sincs ellene, és úgy tűnik, ennek a félelmetes és több évszázadon, évezreden keresztül pusztító vírusnak, a fekete himlőnek a helyét veszi át a majomhimlő, mert az immunizáltság megszűnt az emberekben” – magyarázta a szakember.
A vírusnak két fajtája van, ezeket úgy is hívják, hogy klád 1 és klád 2. Az előbbi a veszélyesebb – ezt kongói törzsnek is szokták nevezni –, ennek általában 5-10% a halálozási aránya, ami a fekete himlő 70-80%-os halálozási arányához képest még mindig sokkal alacsonyabbnak mondható, de ezzel együtt nagyon félelmetes betegség, és ami még rosszabb, az áldozatok zöme 15 év alatti, tehát elsősorban a gyerekek között szedi az áldozatait.
Míg a rendkívül gyors afrikai terjedés másik oka az, hogy a majomhimlő vírusa ezekben az országokban a különböző rágcsálófajokban fennmarad, és tünetmentesen végigfertőzi a gaboni óriáspatkányt, a különböző erszényespatkány- és mókusmajom-törzseket, valamint a többi vadon élő rágcsáló állatot. Ezeket az állatokat pedig az érintett országokban élelemként elfogyasztják – derül ki az Infostart cikkéből.
Azok fertőződnek meg, akik zsákmányul ejtik őket, illetve a feldolgozásukban részt vesznek, és azután családon belül továbbadják. De az is nagyon gyakori Rusvai Miklós összegzése szerint, hogy szexmunkások fertőznek másokat, hiszen a fertőzésnek nagyon fontos módja a szexuális kontaktus.
A szakember emlékeztetett ugyanakkor, hogy Afrikában ez a vírus mindig is jelen volt és jelen lesz, hiszen a vadállatokból nem tudják kiirtani. „Minél több eset van Afrikában, annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb megtörténik az úgynevezett spillover jelenség, a vírus túlcsordulása. A lokális fertőzöttség olyan nagy mértékű lesz, hogy megjelennek importált esetek más földrészeken is” – emelte ki.
Ha pedig ezek is nagy számban jelentkeznek, akkor még több fertőzött lesz és helyileg – akár az EU-n belül, akár az Egyesült Államokban, Ausztráliában, akárhol – járvány indulhat. „Védekezni a korábbi fekete himlő oltással lehet, amely tökéletesen véd a majomhimlő ellen is” – fogalmazott a víruskutató, aki úgy látja, ennek a bevezetésére nehezen szánja el magát a WHO, hiszen a vakcinázás egyben azt is jelenti, hogy feladjuk azt a korábbi, úgynevezett mentességi elvet, ami azt mondja, hogy egy betegség akkor tekinthető felszámoltnak, ha nem is védekezünk már ellene, tehát vakcinát sem alkalmazunk. Ám arra senki nem számított, hogy egy másik, hozzá nagyon hasonló vírus átveszi majd a helyét, és ez indokolttá teheti a fekete himlő vakcinázás újbóli bevezetését.
