Románia is gyorsabban zárkózik fel az uniós átlaghoz, mint Magyarország
Hazánkban az elmúlt tíz évben az átlagos GDP növekedés csupán 2,3 százalék volt, amivel elkerültük az uniós átlagot.
Magyarország egy főre jutó GDP-je ugyanis 2010-ben az uniós átlag 39 százaléka volt, 2021-re ez már 50 százalékra nőtt (vásárlóerő-paritáson az arányok 64, illetve 76 százalék).
Keleti szomszédunk, Románia egy főre jutó GDP-je 62 százaléka volt a miénknek 2010-ben, ez 2021-ben már 69 százalék lett (vásárlóerő-paritáson pedig 78, illetve 96 százalék), vagyis Románia lényegében utolérte Magyarországot, ami jelzi, hogy Románia gyorsabban zárkózott fel az uniós átlaghoz, mint Magyarország – olvasható a GKI kutatásában.
A gazdasági növekedésnél is fontosabb, hogy ebből mit érzékelnek a polgárok. Ezt a két keresős, két gyermeket nevelő (országos átlag 100 százalékát kereső) háztartásokat és az egy fős nyugdíjas háztartásokat vizsgálták meg.
Amíg 2010-ben a romániai két gyermekes, kétkeresős háztartások nettó éves jövedelme 59 százaléka volt a hazainak, ez az arány 2021-ben 81 százalék lett (vásárlóerő-paritáson 68, illetve 94 százalék), aminek oka, hogy a román családok jövedelme 136 százalékkal, a magyaroké csak 72 százalékkal nőtt ezen időszak alatt (s ebben a családi adókedvezmény hatása is benne van).
Vagyis a hazai, kimagasló keresetemelkedés és a gyermektámogatási rendszer együttes hatását is túlszárnyalta a román keresetnövekedés, s ha az ütemkülönbség fennmarad, 1-2 év alatt utolérik a magyar szintet.
Mindeközben a romániai nyugdíjasok átlagos éves jövedelme 2010-ben 46 százaléka volt a hazainak, 2021-re ez már 63 százalék lett (vásárlóerő-paritáson számolva az arányok 50, illetve 76 százalék). Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, várható, hogy Románia egy főre jutó vásárlőerő paritásos GDP-je és a romániai keresetek is 1-2 éven belül lehagyják a magyar szintet.