A Reuters nemrégiben végzett amerikai közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 74 százaléka támogatja a NATO által Ukrajna felett bevezetett repüléstilalmi zónát, mivel az amerikai közvélemény egyre nagyobb szolidaritást mutat az ukránokkal az orosz invázió miatt.

Az ukrán kormány is sürgette az Egyesült Államok vezette szövetséget, hogy kényszerítse ki a repüléstilalmi övezetet az ország felett, mondván, hogy ez szükséges az orosz bombázások alatt álló ukrán civilek védelmére. Soron kívül Reuters: Orbán Viktor Moszkva utazik, hogy Vlagyimir Putyinnal találkozzon

De miközben a háború tombol, és eddig több mint 1,7 millió ember menekült el az országból, a Biden-kormányzat kizárta ezt a lépést, arra figyelmeztetve, hogy az közvetlen konfliktust idézhet elő Oroszországgal, egy nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalommal. 

Ennek kapcsán az Al Jazeera megvizsgálta, hogy mi is  az a repüléstilalmi zóna, és mit jelentene, ha Ukrajna fölött egy ilyet vezetnének be. 

Mi az a repüléstilalmi zóna?

Peter Harris, a Coloradói Állami Egyetem politikatudományi docense elmagyarázta, hogy a repüléstilalmi övezet egy „kijelölt földrajzi terület, ahol bizonyos típusú repülések tilosak“.

„Ebben az esetben, amiről az emberek valójában beszélnek, az Ukrajnán belül, talán egész Ukrajnában, kijelölt területek, amelyek megtiltják a katonai repülőgépek, konkrétan az orosz katonai repülőgépek használatát abban a légtérben“ – mondta Harris. 

Harris szerint a repüléstilalmi övezethez az Ukrajnában lévő NATO-gépeket elérő orosz légvédelem megsemmisítésére lenne szükség, és az ország fölött az orosz gépek lelövésével fenyegetőznének. „Ez egy elég drámai eszkaláció lenne a NATO részéről“ – tette hozzá.

Ki akar repüléstilalmi övezetet?

Az ukrán kormány a leghangosabb szószólója az ország feletti repüléstilalmi övezetnek.

Volodimir Zelenszkij elnök többször kérte a NATO-t, hogy az orosz repülőgépek ne repülhessenek Ukrajna légterében, ami szerinte megóvná a civileket a támadásoktól. A NATO-nak van egy szerződése a tagországok kollektív védelméről, de Ukrajna nem tagja a szövetségnek.

„Minden nap megismételjük:zárják le az égboltot Ukrajna felett. Zárjuk le minden orosz rakéta, minden orosz harci repülőgép, minden terroristájuk előtt“ – jelentette ki Zelenszkij vasárnap. 

Mi köze ehhez a nukleáris fegyvereknek? 

Több tisztviselő és szakértő is hangsúlyozta, hogy Oroszország atomnagyhatalom, amikor kifejtette, hogy ellenzi a NATO által Ukrajna felett bevezetendő repüléstilalmi övezetet.

Kamala Harris, az USA alelnöke szerint a NATO Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtása már most is az eszkaláció kockázatával jár, és az Oroszország elleni közvetlen ellenségeskedés még közelebb hozná Washingtont és szövetségeseit a Moszkvával való közvetlen konfliktushoz.

„Ha forró konfliktus alakulna ki Oroszország és egy NATO-tagállam között, akkor végső soron a nukleáris fegyverek is terítékre kerülnének. Akár tetszik az embereknek, akár nem, ez mindig egy lehetőség. A vezetők pedig nem ígérhetik meg hitelesen, hogy nem jutnak el a nukleáris fegyverek használatáig, mert az események önálló életre kelhetnek, és kikerülhetnek a felelősök ellenőrzése alól“ – jelentette ki Harris. 

Hol hoztak létre repüléstilalmi zónákat korábban?

Az USA és a NATO az elmúlt 30 év során három különböző konfliktusban vezetett be repüléstilalmi övezetek létrehozására irányuló intézkedéseket.

Irak, 1992: 1992-ben, az első Öbölháborút követően az USA vezette koalíció repüléstilalmi övezetet vezetett be Irak déli és északi része felett, hogy megvédje az ország lázadó régióit az akkori elnök, Szaddám Huszein kormányának légitámadásaitól. Ez a mechanizmus az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziójáig maradt érvényben.

Bosznia, 1993: a NATO légiereje 1993 és 1995 között közösen működtetett repüléstilalmi övezetet az újonnan létrehozott Bosznia–Hercegovina felett, hogy megvédje az országot a főként a boszniai szerb erők légierejétől. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993-ban határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a tagállamokat, hogy tegyenek meg „minden szükséges intézkedést“ Bosznia légterének védelme érdekében.

Líbia, 2011: miután Líbiában népfelkelés tört ki Muammar Kadhafi ellen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben az ország feletti repülések betiltását kérte, a NATO repüléstilalmi zónát rendelt el, mivel a kormány tömeges atrocitásoktól tartott. A NATO beavatkozása hamarosan aktív erőfeszítéssé vált, hogy segítsen a líbiai lázadóknak Kadhafi kiszorításában, akit hónapokkal később fegyveres ellenzéki harcosok elfogtak és megöltek.

Harris azonban hangsúlyozta, hogy Ukrajna más eset, mint az előző három, mivel Oroszország nukleáris fegyverekkel rendelkező állam, erős légierővel és légvédelemmel. „Ez egyszerűen egy másfajta labdajáték“ – hangsúlyozta. 

Vannak más típusú repüléstilalmi övezetek is?

Egyes tisztviselők felszólították az Egyesült Államokat, hogy vezessenek be „korlátozott“ repüléstilalmi övezetet a civilek védelmére Ukrajna bizonyos területein.

A „humanitárius repüléstilalmi zónának“ nevezett intézkedés támogatói szerint ez biztonságos menedéket teremtene a háború elől menekülő ukránok számára, valamint kiindulópontot a humanitárius segélyezési erőfeszítésekhez az egész országban anélkül, hogy a konfliktus katonai egyensúlya megbillenne.

Ezt azonban továbbra is katonai eszközökkel kellene kikényszeríteni, és ugyanúgy fennáll a téves számítások és az eszkaláció kockázata. „Nem hiszem, hogy valódi különbség van“ – mondta Harris, hozzátéve, hogy az Ukrajna és Oroszország között megtárgyalt „humanitárius folyosók““ amelyek lehetővé tennék a civilek számára a harcok elől való menekülést, más kérdés, amely nem igényelne NATO-beavatkozást.

Mit mondott a Biden-kormányzat?

Az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetésére irányuló egyre növekvő felhívások ellenére Joe Biden amerikai elnök és vezető tanácsadói kizárták az ötletet, és a következőket mondták: 

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője: „A repüléstilalmi zóna végrehajtást igényel. Ez lényegében azt igényelné, hogy az amerikai hadsereg lője le az orosz repülőket, és ez egy lehetséges közvetlen háborút idézne elő Oroszországgal – pontosan azt, amit el akarunk kerülni“.

Antony Blinken külügyminiszter: „Az elnöknek felelőssége van abban, hogy ne keveredjünk közvetlen konfliktusba, közvetlen háborúba Oroszországgal, egy atomhatalommal, és ne kockáztassunk egy olyan háborút, amely Ukrajnán túlra, Európára is kiterjed“.

Linda Thomas-Greenfield ENSZ-nagykövet: „Biden elnök nagyon, nagyon világosan kijelentette, hogy amerikai csapatokat nem fognak a földre vagy a levegőbe vezényelni, hogy eszkalálják ezt a háborút, és hogy ez egy amerikai háború legyen az oroszok ellen“.

Mit mondott a NATO?

A NATO osztotta az amerikai adminisztráció álláspontját, miszerint a repüléstilalmi zóna bevezetése közvetlen konfrontációba sodorná a katonai szövetséget Oroszországgal, és kifejezetten elutasította Ukrajna felhívását.

„Mi nem vagyunk részesei ennek a konfliktusnak. NATO-szövetségesként felelősségünk, hogy megakadályozzuk, hogy ez a háború Ukrajnán túlra eszkalálódjon, mert az még veszélyesebb, még pusztítóbb lenne, és még több emberi szenvedést okozna“ – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Mit mondott Oroszország?

Vlagyimir Putyin orosz elnök óva intette a Nyugatot attól, hogy repüléstilalmi zóna létrehozását fontolgassa Ukrajna felett, mondván, hogy ez a háborúban való részvételt jelentené.

„Bármilyen ilyen irányú mozdulatot úgy fogunk értékelni, mint az adott ország fegyveres konfliktusban való részvételét“ – mondta Putyin elnök. 

Mit mondanak az amerikai törvényhozók?

Néhány kivételtől eltekintve úgy tűnik, hogy az amerikai törvényhozók között konszenzus alakult ki abban, hogy az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna bevezetése rossz ötlet. Marco Rubio republikánus szenátor és a demokrata Chris Murphy szenátorhoz hasonló, de inkább lemondó törvényhozók is a javaslat ellen emelték fel szavukat.

„Ez egy rossz ötlet, és a Kongresszus soha nem engedélyezné. Katonai felszerelés Ukrajnának, humanitárius támogatás Ukrajnának, bénító szankciók Oroszországgal szemben, amerikai csapatok áthelyezése a NATO keleti szárnyára – ezek mind-mind helyes lépések. De a világ két atomhatalma közötti közvetlen háborúnak nem szabadna elindulnia“ – írta a demokrata ChrisMurphy a Twitteren a múlt héten.

A republikánus Marco Rubio a maga részéről azt mondta, hogy a repüléstilalmi zóna „fogalommá“ vált, és sokan nem értik, mit jelent. „Ez nem valami szabály, amit elfogadnak, és mindenki köteles betartani. Ez a hajlandóság az Orosz Föderáció repülőgépeinek lelövésére, ami lényegében a harmadik világháború kezdetét jelenti“ – mondta Rubio.

Néhány törvényhozó mégis nyitott volt az ötletre. Adam Kinzinger republikánus kongresszusi képviselő a hétvégén videóüzenetben érvelt az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet mellett, hangoztatva, hogy az Egyesült Államoknak nem szabadna megriadnia Putyin fenyegetéseitől.

„Úgy vélem, hogy ha Putyintól való félelmünkben nem teszünk semmit, az csak még inkább megerősíti Putyint. Itt az ideje, hogy véget vessünk neki és barbár brutalitásának“ – jelentette ki.