Rengeteg élelmiszert dobnak a kukába a magyarok
A friss eredményekkel egy évek óta tartó pozitív trendnek szakadt vége és lépett a helyébe a masszív pazarlás.
Fotó: Unsplash/Marek Studzinski
A Nébih Maradék nélkül programjának legfrissebb kutatása szerint megtört az élelmiszerpazarlás korábbi, csökkenő trendje: a 2023 végén készült felmérés során 501 háztartás csaknem 1400 fogyasztójának szokásait vizsgálták, s kiderült, hogy az élelmiszerhulladék mennyisége az előző évhez képest 2 kilogrammal nőtt, így átlagosan évi 62 kg élelmiszert dob ki fejenként a magyar lakosság.
Az élelmiszerpazarlás leggyakrabban a készételeknél, zöldségeknél, gyümölcsöknél és pékáruknál jelentkezik, noha az utóbbi kategóriában némi javulás tapasztalható a korábbi évekhez képest. A kutatás szerint a növekedés szinte teljes egészében az elkerülhető élelmiszerhulladékra vezethető vissza, ami tudatosabb fogyasztói magatartással mérsékelhető lenne.
A felmérés résztvevőinek 82 százaléka úgy gondolja, hogy további lépésekkel csökkenteni tudná saját élelmiszerpazarlását. A komposztálás is egyre elterjedtebb a magyar háztartások körében: a válaszadók több mint fele valamilyen módon komposztál.
A Nébih szerint a lakossági szemléletformálás továbbra is kulcsfontosságú az élelmiszerpazarlás csökkentésében, különösen a fiatalok és gyermekek körében, akik a legfogékonyabbak az új ismeretekre és tudatos fogyasztásra.
A koronavírus-járvány okozta kezdeti tudatosság csökkenése, valamint az élelmiszerárak inflációjának enyhülése valószínűleg szerepet játszott a pazarlás növekedésében. A Nébih rámutatott, az eredmények arra utalnak, hogy a fenntarthatóságot támogató életmódbeli változások már beépültek az általános szokásokba, ugyanakkor a pazarlás csökkentéséhez fontos lenne a tudatos tervezés és figyelem.
