Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Béketanács első ülése csak a kezdet, és bár jelenleg a gázai helyzet áll a középpontban, a jövőben más konfliktuszónák is a szervezet figyelmébe kerülhetnek. A kormányfő Washingtonban, a csütörtök esti sajtótájékoztatón beszélt erről, miután részt vett az amerikai elnök által kezdeményezett új nemzetközi testület első tanácskozásán.

„Létrejött egy szervezet, ami ugyan még mindig Gázára összpontosít első helyen, de nagyon meglepődnék, ha a második, harmadik ülésen már nem egy következő gócpont felszámolásáról lenne szó. Sajnos lehetőség és ajánlat több is van.”

A miniszterelnök szerint a Béketanács valójában válasz arra, hogy a nagy nemzetközi szervezetek – köztük az ENSZ – „hosszú évek óta nem tudják ellátni azt a feladatukat, hogy csökkentsék a válsággócok veszélyességét és mennyiségét a világban.” Mint mondta: „Rengeteg bizottság, rengeteg tanácskozás, plenáris ülések (…) minden van, a háborúk száma meg nő.”

Orbán szerint ezért döntöttek úgy az amerikaiak, hogy új logika mentén szerveződő országcsoport‑együttműködést hoznak létre, amely nem konferenciákat tart, hanem „meghatározott felajánlásokat tesz, részt vállal a probléma megoldásában.”

A Béketanács nemcsak Gázáról szól – Európa viszont alig van jelen

A miniszterelnök emlékeztetett: a Béketanács ötletét a gázai konfliktus hívta életre, de hamar világossá vált, hogy a módszer más térségekben is működhet. „Itt nem egyszerűen egy munkacsoportot kell létrehozni, hanem az ambíciók megnőttek, így létrejött egy nemzetközi szervezet.”

A testületben főként a konfliktuszónák közelében lévő országok vesznek részt: az arab világ, Közép‑Ázsia és a Közel‑Kelet. Orbán Viktor szerint „Európa képviselteti a legkisebb mértékben” magát.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a közel-keleti béke közvetlenül is fontos, hiszen a migrációs nyomás jelentős része innen ered. „Ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni a migrációtól.” Felidézte a 2015‑ös válságot, amikor a legtöbb érkező éppen a közel-keleti konfliktusövezetekből indult útnak.

„Az összefüggés egyszerű: ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni, ha a Közel-Keleten nincs béke, akkor nehéz védeni a magyar határt, mert nő az illegális migránsok száma.” Orbán hozzátette: Magyarország számára a térség „nem ismeretlen terep”, hiszen a Hungary Helps program révén régóta jelen van a helyi humanitárius erőfeszítésekben.

Európa távol maradt – de nem maradhat így sokáig

A miniszterelnök szerint több európai ország is érintett a migráció miatt, mégis távolságot tartanak a Béketanácstól, mert „idegennek érzik maguktól az ilyen ‘Trump típusú összegyülekezéseket’.” Orbán azonban úgy véli, ez hosszú távon nem fenntartható: „Nem tartok attól, hogy egyedül maradnánk.”

A sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió között egyre nagyobbak a különbségek a háború és béke kérdésében. „Az amerikaiak folyamatosan kezdeményezéseket tesznek, folyamatosan közvetlen kapcsolatban vannak az oroszokkal, tárgyalnak, miközben az európai vezetők a háború folytatását határozták el.”

Orbán szerint az EU vezetői „nem tervezik, meg gondolkodnak erről, hanem döntést hoztak arról, hogy ukrán területen le kell győzni az oroszokat és erről nyíltan beszélnek.” A miniszterelnök úgy fogalmazott: ez „nem a béke, hanem a háború irányába mutat.”

A gázai helyzet kapcsán pedig kiemelte: „van egy nagyon erős amerikai kezdeményezés, amelyben az Európai Unió nem vesz részt, később legfeljebb majd valahogy belevonódik.”

Liner/MTI