Rejtélyes módon eltűnt a borsodi őzállomány harmada
A szakértők sem tudják, mi áll a jelenség hátterében.
Fotó: Unsplash/Siska Vrijburg
Az elmúlt három évben a Békés vármegyei erdőkben élő őzállomány jelentős, mintegy egyharmados csökkenést szenvedett el, míg korábban 20-25 ezer őzet tartottak számon. A Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, Hrabovszki János szerint a jelenség mögötti okok egyelőre nem tisztázottak, bár több tényezőt is vizsgálnak. Az első jelek 2022 nyarán mutatkoztak, amikor az aszályos időjárás miatt a gidák nagy része elpusztult, mivel az anyák nem tudták felnevelni őket.
Az MTI jelentése szerint további kihívást jelentett a 2023-ban megjelenő mezei pocok-invázió, ami mérgezés gyanúját is felvetette. Noha kezdetben azt gondolták, hogy a rágcsálók ellen használt irtószer hatott az őzekre, később ezt kizárták. Az intenzívebben használt műtrágyák szerepe sem bizonyosodott be a veszteségek okaként, így a háttérben más tényezők állhatnak.
A problémát tovább mélyíti a sakálok, más néven nádi farkasok drasztikus elszaporodása a térségben. Míg 5 éve még csak 200-at lőttek ki, ez a szám mára több mint 800-ra emelkedett. A sakálok az ellési időszakban gyakran támadnak őzgidákra, és jelentős kárt okoznak az állományban, ám a szakemberek szerint ez sem magyarázza önmagában a nagymértékű csökkenést.
Az elpusztult állatok mintáit laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá, és paraziták által okozott emésztőszervi betegségeket azonosítottak. Ennek pontos kiváltó okait azonban még keresik. A vadászok időközben önkorlátozásba kezdtek, jelentősen csökkentve a kilövések számát, különösen az őzbakok és őzsuták esetében, hogy megóvják a meglévő állományt. Ez a lépés viszont bevételkiesést okoz, mivel a vadászturizmus – különösen a külföldi vadászok jelenléte – jelentős forrást biztosít a térségnek.
A kutatások jelenleg is folynak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem laboratóriuma alapos vizsgálatokat végez, amelyek remélhetőleg fényt derítenek az állománycsökkenés pontos okaira. Az őzek Békés vármegyében mintegy 70 éve honosodtak meg, így a természet egyensúlyának esetleges visszaállása egyedi jelenség lenne a térség történetében.
