Rejtélyes betegség terjed Indiában, már 650-en kaptak rohamot

Pampor, 2020. október 27. Sáfrányvirágot szednek földművesek az indiai Dzsammu és Kasmír állam nyári fővárosától, Szrinagartól 25 kilométerre délre fekvő Pamporban 2020. október 27-én. A helybeliek szerint az idei termés gyenge a kevés eső miatt. Kasmír a Föld azon kis számú termőhelyeinek egyike, ahol a sáfrány, a világ legdrágább fűszernövénye otthon érzi magát. MTI/EPA/Farúk Hán
not image

Nagy Noel

2021. március 24. - 15:53

Egyre többen betegednek meg India délkeleti részén egy rejtélyes betegséggel, amelynek következtében többen összeestek és rohamokat kaptak.

Nagyon sokan, december óta már több mint 650-en betegedtek meg India délkeleti partjától nem messze, elsősorban Andhra Pradesh államban. A betegség ráadásul rendkívül súlyos, többen összeomlottak és rohamot kaptak annak következtében.

India főként mezőgazdasággal foglalkozó faluiban egyre többen esnek áldozatul a betegségnek, amely minden korosztályban gondot okoz – derült ki a The San Diego Union Tribune összefoglalójából. Legyen szó 11 éves gyermekről, 26 éves fiatalról vagy akár nyugdíjas helyiekről, többen is rohamot kaptak.

A betegség a helyi orvos- és tudósközösséget is összezavarta, ugyanis ehhez hasonló megbetegedést még nem láttak. A szakértők kettő dologban értettek egyet: nem egy fertőző betegségről van szó, és valószínűleg egy méreganyag okozhatta a problémát – ezen felül azonban nincs további kérdésekben konszenzus.

Az incidensek viszont egy szélesebb vitát indítottak el az India mezőgazdaság környezetvédelmi és egészségvédelmi gyakorlatairól, valamint arról, hogy az állami hatóságok milyen standardeket szabnak. A rejtélyes betegség vizsgálata során például feltárták, hogy a környéken lakóknak számos hosszú távú egészségügyi kockázattal kell szembenéznie, még ha a rohamok ezzel nem is hozhatók összefüggésbe.

Az egészségügyi hatóságok kihangsúlyozták, hogy a rejtélyes betegségből egyébként gyorsan felépülnek az emberek, és nagyon keveseknek van hosszabb távú tünete. A betegség ettől függetlenül kellemetlen, ugyanis többen például sérüléseket szenvedtek a rohamok következtében, egy ember pedig életét is vesztette.

Annak érdekében, hogy a végére járjanak a dolgoknak, több tucat különböző szervezet szakértői – köztük a WHO szakemberei – összeálltak, és különböző vérmintákat vettek, valamint megvizsgáltak jóformán minden élelmiszert a tejtől a rizsen át a halig.

Habár nem találták meg azt, amit kerestek, így is lettek érdekes eredményei a tanulmánynak. Azonosítottak például számos dengue-lázas és chikunguyás esetet, két szúnyog által terjesztett súlyosabb betegség fertőzötteit; néhány esetben pedig koronavírus-gyanús eseteket diagnosztizáltak.

Ami még zavaróbb, hogy több vérmintában is magas ólom- és nikkelszintet, míg a rizsben és a vízben kiemelten magas higanyszinteket mértek. Habár ezek nagyon sok negatív, hosszú távú egészségügyi következménnyel járhatnak, az orvosok megállapították, hogy nem ez a forrása a rohamoknak.

A vizsgálatok jelenlegi állása szerint rovarirtókat gyanítanak elsősorban a mérgezések mögött, de ebben sincs orvosi konszenzus, ugyanis nem a hagyományos értelemben vett tüneteket produkálják a betegek. A helyi tudósok továbbra is értetlenül állnak az esetek felett, amelynek egyre több ember esik áldozatául.