A film főhőse Joe Thanks, egy fiatal férfi, aki apja kívánságára a vadnyugatra utazik, hogy megtanulja, milyen az „igazi élet”. Joe inkább a költészet és a bicikli iránt rajong, mint a fegyverek és a lovak iránt, így teljesen szembemegy a klasszikus westernhősök kliséivel.

A főszerepet Terence Hill alakította, aki ekkorra már világszerte ismert volt Bud Spencerrel közös filmjeinek köszönhetően. Joe figurája azonban eltért a megszokott keményfiú-szerepektől: ügyetlen, naiv, de jó szándékú karakter, aki humorral próbál boldogulni a vadnyugat világában. Ez a kontraszt adta a film komikumának alapját, és tette emlékezetessé Hill alakítását.

A filmet Enzo Barboni rendezte, aki a spagettiwesternek egyik meghatározó alakja volt, és korábban operatőrként is dolgozott Sergio Corbucci mellett. A zenét a híres Guido és Maurizio De Angelis testvérpár szerezte, akik számos Terence Hill–Bud Spencer produkcióhoz komponáltak emlékezetes dallamokat. A könnyed, dallamos filmzene tökéletesen illeszkedett a vígjátéki hangvételhez.

A filmben olyan színészek tűntek fel, mint Gregory Walcott, Yanti Somer és Harry Carey Jr. A mellékszereplők mind hozzájárultak ahhoz, hogy a történet egyszerre legyen szórakoztató és ironikus. A film hangulata sokkal könnyedebb, mint a Sergio Leone-féle klasszikus spagettiwesterneké, hiszen a humor és a paródia dominál, miközben a vadnyugat ikonikus elemeit kiforgatja.

A spagettiwestern kifordítása

A 70-es évek elejére a spagettiwestern műfaja kezdett kifáradni, és a közönség egyre inkább a könnyedebb, humorosabb feldolgozásokat kereste. A Vigyázat, Vadnyugat! ennek a korszaknak a terméke: egyszerre tiszteleg a klasszikus western előtt, miközben kifigurázza annak hőseit és kliséit.

A bemutató idején a kritikai visszhang vegyes volt: egyesek szerint a film túlzottan elütött a klasszikus western hangulatától, mások viszont éppen ezért tartották frissnek és szórakoztatónak. Az évek során azonban kultikus státuszt szerzett, különösen Terence Hill rajongói körében, akik értékelték a színész könnyed játékát és a film ironikus hangvételét.

A Vigyázat, Vadnyugat! ma már nemcsak egy vígjáték a sok közül, hanem a spagettiwesternek egyik különleges darabja, ami megmutatta, hogy a műfaj képes önmagát is kifigurázni. Hill alakítása, a De Angelis testvérek zenéje és Barboni rendezése együtt olyan filmet eredményezett, ami a mai napig szórakoztató, és jól példázza, hogyan vált a westernből a ’70-es években könnyedebb, humorosabb műfaj.