Sosem volt egyszerű kihívni Vlagyimir Putyint Oroszországban, azonban a mostani elnökválasztásra teljes pályás letámadást indítottak az ellenzékiek ellen a Kreml oldaláról, jóformán mindenki áldozatául eshet ennek, aki ki meri hívni az elnököt – kezdi elemzésében a Wall Street Journal.

Az elmúlt hetek során a hatóságok teljesen beindították a darálót, elkezdték elnyomni a kritikusokat és feloszlatni azokat a szerveket, akik egy kicsit is a kormány ellen vannak. Amióta Alekszej Navalnijt bebörtönözték, ez gyakorlatilag heti rendszerességgel megtörténik. Soron kívül Hadházy Ákos keményen visszaszólt Magyar Péternek

Néhány Kreml-szakértő és politikai elemző szerint ezek a lépések egyértelműen arra utalnak, hogy Putyin rezsimje még erősebbre nőtt, annak ellenére, hogy tapintható a társadalmi feszültség a gazdaság mélyrepülése és a nyugati szankciók miatt, amelyeket az emberi jogi jogsértések miatt vetettek ki.

Az elemzők szerint ugyanakkor Putyint látszólag nem hatja meg, hogy ellenzékiek lépnek fel ellene vagy a nyugati oldalról nyomást kap, de az sem nagyon érdekli, hogy milyen kép alakul ki róla a nyilvánosság szemében.

NE HAGYD KI

Európa

Angela Merkel szerint a nukleáris fenyegetés nagyon aggasztó

A hatóságok gyakorlatilag egy térkőnyi helyet sem hagynak az esetleges utcai tüntetésekre, valamint Putyin és belső köre pénzügyeinek kivizsgálására, amelyek kapcsán már több alkalommal is felmerült a korrupció gyanúja.

Az orosz hatóságok egyik legújabb lépése az volt, hogy Navalnij weboldalát és még több, főként a korrupcióval foglalkozó weboldalt blokkoltak, nem lehet többé hozzáférni egyik portálhoz sem. Ez azért is fontos, mert Navalnij ezeken a felületeken tudott egyedül kapcsolatban maradni a támogatóival.

A hatósági tiltást azzal magyarázták, hogy Navalnij alapítványát terrorszervezetnek minősítették Oroszországban, olyan erőszakos szektákkal vagy szervezetekkel helyezték egy lapra őket, mint az Al-Kaida vagy az Iszlám Állam.

A leszámolásoknak Navalnij áll természetesen a középpontjában, akit még tavaly akartak eltenni láb alól, amikor Szibériából Moszkvába utazott. Mint kiderült, a novicsok nevű idegméreggel akarták megmérgezni, amelyet az alsónadrágjába rejtettek, azonban az ellenzéki politikus túlélte és Berlinben meg is gyógyították.

Navalnij ezt követően hazatért Oroszországba, ahol azonnal letartóztatták, a politikus szerint koholt vádakra hivatkozva. Azóta egy börtönkolóniában tartják, ahol látványosan sokat romlott az egészségügyi állapota, sokan aggódnak amiatt, hogy lehet nem éli túl a börtönt.

Navalnij támogatói azóta mindent feltettek egy lapra, hogy megakadályozzák az Egyesült Oroszország (Putyin pártja) újrázását, mindenféle korrupciós ügyet megpróbálnak feltárni azóta, hogy rontsák Vlagyimir Putyi rezsimének a megítélését.

Április óta eltelt hónapokban azonban a hatóságok is beindultak, legalább 17 médiaszervezet munkáját lehetetlenítették el arra hivatkozva, hogy külföldi aktorok érdekeiben járnak el és nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek.

Köztük volt a Nyílt Oroszország nevű szervezet is, amelyet a száműzött üzleti mágnás, Miháil Hodorkovszkij alapított korábban. A szervezetet még májusban oszlatták fel a vezetők, mivel attól tartottak, hogy a tagjaikat büntetőeljárás alá vonják és bebörtönzik.

Hodorkovszkij végül nem úszta meg a hatósági pörölyt, ugyanis leszállították egy Szentpétervárból Varsóba tartó repülőgépről, majd letartóztatták. Azzal vádolják, hogy egy nem kívánatos szervezetet vezetett, ami az orosz törvények szerint akár hat év börtönbüntetéssel is sújtható.

Pavel Grudinyin, a Kommunista Párt ismert figurája, aki a 2018-as választásokon 12 százalékot ért el Putyinnal szemben, szintén ennek lett az áldozata. A politikusnak konkrétan megtiltották, hogy a választásokon induljon, miután a hatóságok szerint részvényei vannak egy külföldi vállalatban, ami tilos egy politikus esetében.

Dmitrij Gudkov, az orosz parlament alsóházának egyik korábbi tagja szintén el akart indulni Putyin ellen, őt azonban azért tiltották le az indulásról, mert részt vett egy Navalnij-párti tüntetésen, valamint eljárást indítottak ellene, amiért a nagynénjének vannak kifizetetlen adósságai.

Gudkov, családtagjainak és kollegáinak házában egy tucat alkalommal tartottak házkutatást a hatóságok, így úgy döntött júniusban, hogy Bulgáriába menekül. Szerinte a Kreml nem csak Putyin hatalmának bebiztosítása miatt csinálja ezt, hanem azért, hogy ne legyenek tüntetések a választásokat követően annak alakulása miatt.

A Kreml persze tagadja mindezen vádakat, Dmitrij Peszkov szóvivő szerint például „köze nincs a politikának” ahhoz, hogy ezen ellenzékiek ellen eljárások folynak. A média vegzálására pedig mutogatással válaszolt, hogy az Egyesült Államok is ugyanezt csinálta korábban az RT Americával.

Egy aktivista szerint azonban ez a mostani hadjárat bőven túlmutat a Kremltől megszokott leszámolásokon, szerinte inkább pont, hogy a választást használják fel arra, hogy „kitakarítsák” az orosz közéletet a különböző nem kormányzati szervektől és demokráciapárti aktivistáktól.

Ez a fajta módszer 2017 környékén indult el, amikor több független médiaterméket külföldi érdekeket szolgáló szervezeteknek bélyegeztek. Most már legalább 34 sajtóorgánum vagy újságíró van ezen a listán, köztük 13 független újságíró.

A száműzött politikusok természetesen ígéretet tettek, hogy mindent megtesznek az orosz kormány különböző ügyeinek leleplezése érdekében, azonban a helyzet nem egyszerű: egyre kevesebb kihívója marad Putyinnak, ha egyáltalán marad szeptemberre.