Húsvétra különleges újdonsággal készül Veszprém: megnyílik a várnegyed egy eddig elzárt része, ahol nemcsak egy új várfalsétány várja a látogatókat, hanem több olyan kert is, amelyeket korábban nem lehetett megtekinteni, így a történelmi környezet és a megújult zöldterületek egyszerre kínálnak majd egyedi élményt az érdeklődőknek.

A Veszprémi Főegyházmegye tájékoztatása szerint „Húsvétkor várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahol a város panorámája és a barokk épületek mellett az érdeklődők több, eddig nem látogatható kertet is megtekinthetnek”, ami azt jelenti, hogy a fejlesztés egyszerre turisztikai és kulturális jelentőségű.

A Nagyszeminárium északi kertje

A közlemény részletesen ismerteti, hogy a Nagyszeminárium északi kertjében egy árnyas pihenőhely és kilátópont kapott helyet, míg a keleti kertben Varga Ferenc Trónon Ülő Istenanya című alkotása, valamint az egykori vadgesztenyesor megmentett példányai teremtenek különleges hangulatot.

A látogatók számára az is fontos információ, hogy „a Nagyszeminárium, valamint a Biró-Giczey-ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az Érseki Palota kertjét nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon ismerhetik meg az érdeklődők”, vagyis a húsvéti időszakban többféle módon is bejárhatóvá válik a várnegyed. A fejlesztés részeként nemcsak az épületek újultak meg, hanem „mintegy tízezer négyzetméternyi zöldterület is megújul”, ami jelentős környezeti és esztétikai előrelépést jelent.

A beruházás szakmai hátteréről is részletes információkat közöltek: a közleményben idézett Massány Edina szerint „a várfal keleti oldalán különböző szintmagasságokon elhelyezkedő kertek között korábban nem volt kapcsolat, ezt egy várfalsétány kialakításával teremtették meg észak-déli irányban”, vagyis a projekt egyik legfontosabb eleme az egységes, bejárható tér kialakítása volt.

Az „archív felvételek és ortofotók segítségével a múlt kertjeinek értékeit is beépítették a tájépítészeti koncepcióba”, így a fejlesztés nemcsak modern, hanem a történelmi hagyományokat is tiszteletben tartja.

A kertrekonstrukció során a szakemberek alapos állapotfelmérést végeztek, amelyből kiderült, hogy több idős fa korhadt állapotban volt, részben azért, mert a sziklás talaj miatt gyökérzetük nem tudott megfelelően fejlődni.

Ennek ellenére „az idős vadgesztenyefákra és tiszafákra különösen odafigyeltek, és amennyire csak lehetett, megőrizték a várnegyed kertjeinek és udvarainak meglévő, értékesnek tekinthető faállományát, emellett 27 előnevelt fát telepítettek”, ami egyszerre szolgálja az örökségvédelmet és a megújulást.

A növényválasztás szerepe

A növényválasztás tudatos koncepció mentén történt: a napos területekre olajfákat ültettek, az Érseki Palota kocsifeljárójánál gömbtiszafák jelennek meg, míg a Szent György-kápolna előtt egy vörös tölgy kapott helyet.

Emellett a kertépítés során hangsúlyos szerepet kaptak a szimbolikus jelentésű növények is, hiszen „a várnegyed kertjeiben, a bejáratoknál és a szobrok körül fontos szerephez jut a fehér liliom, amely a tisztaság, a szüzesség, a béke, az igazság és az ige jelképe, Szűz Mária virága”, míg más növények – például a kis meténg vagy a bazsarózsa – szintén vallási szimbolikát hordoznak.

Az új várfalsétány és a megnyitott kertek így nem csupán látványosságként szolgálnak, hanem egy átgondolt, történeti és spirituális jelentésekkel is átszőtt térként jelennek meg, amely a húsvéti időszakban különösen erős üzenetet közvetít a látogatók számára.

Liner/MTI