Plágium miatt perelte be a Vatikánt egy olasz művész
Húsvéti bélyegre tette a Vatikán egy utcai művész képét, az alkotó most a római törvényszékhez fordult az ügyben.
Fotó: Caleb Miller/Unsplash
Alessia Babrow 2019 elején ragasztotta fel egy Vatikán közelében álló hídra az általa készített stilizált Krisztus-képet, melyet egy évvel később a Vatikán által kiadott húsvéti bélyegeken látott viszont.
Babrow pert indított az ügyben Vatikán telekommunikációs hivatala ellen Rómában a múlt hónapban, melyben azt állítja, hogy a Vatikán az ő kreativitásából profitált és megsértette az alkotása eredeti üzenetét. A művész közel 130 ezer euró kártérítést vár a Vatikántól, és közölte, hogy az állam egyetlen egyszer sem válaszolt a megkereséseire az üggyel kapcsolatban.
Babrow Instagramján tette közzé a kérdéses Krisztus-képet, és a „Just use it” sorozatában látható másik műalkotását:
“Nem tudtam elhinni. Őszintén: azt hittem, hogy ez egy vicc. Az igazi sokkot az okozta, hogy bizonyos dolgokra nem számítasz bizonyos szervezetektől” – mondta el Babrow a The Associated Press megkeresésére.
A Vatikán az emberiség legnagyszerűbb műalkotásainak ad otthont, és az ezekkel kapcsolatos jogokat foggal-körömmel védik, jórészt azzal, hogy hiánytalanul érvényesíti a kezében lévő szerzői jogokat mindenen: a Sixtus-kápolnától Michelangelo Piatájáig. Úgy tűnik azonban, most fordult a kocka.
A szerzői jogokban jártas ügyvédek szerint az ügy fontos lépést jelenthet Olaszországban az utcai művészeti alkotások védelmére, és bizonyítékként szolgál arra, hogy felértékelődik az utcai művészet.
Massimo Sterpi római ügyvéd elmondta, hogy az Egyesült Államokban és Európa nagy részén a szerzői jogok akkor is megilletik az alkotókat, ha a művet magán- vagy közterületen tették közzé illegálisan. Sterpi szerint a törvények számára irreleváns, hogy a műalkotás papíron, vásznon, falon vagy éppen egy hídon szerepel.
A periratok szerint a Vatikán 80 ezer bélyeget készített Babrow műalkotásával, melyeket 1.15 eurós darabáron értékesítettek.
Az utcai művész hangsúlyozta, hogy a per nem a katolikus egyház vagy a Vatikán elleni támadás, hanem a saját jogainak védelme, és annak biztosítása, hogy alkotásait nem használják olyan dolgok finanszírozására, amely nem az ő ellenőrzése alatt áll.
